A háttérhatalom hangja 5

Valóságosabb oldaláról nem is tudnám jobban és - remélhetőleg hitelesebben - a háttérhatalmat bemutatni, mint Dr. Eben Alexander (későbbiekben rövidítve, neve kezdőbetűivel nevezem: E.A.) írásán keresztül, amelyben az amerikai idegsebész a kómában átélt élményét írja le. A poén az, hogy éppen az ilyen jellegű írásokat nem szokták összekötni a háttérhatalom nevével, még a legvadabb összeesküvés-elméletekben sem. Pedig ez az oldal ,,erő” gyenge oldala, az Achilles-sarka. Olyan oldala, amelyről legalább a háttérhatalom súlyáról lehet valamit következtetni, még ha pontos információkhoz nem is jutok általa.

 Eben könyve esetében nem lehet meséről beszélni. Azért még is csak egy híres idegsebész írta le saját esetét, és nem első kézből, hanem még elsőbből, a saját kezéből származik halálközeli élmény, amelyről ír. És ez nagyon fontos. Raymond Moody sem tudna ekkora súllyal erről a témáról írni. Míg a tudomány udvariasan távol maradhat Moody könyvének tartalmától, E.A.-t még csak le sem mosolyoghatja. 

Maga az élmény arról árulkodik, hogy az ember tudata nincsen olyan szoros kapcsolatban a testtel, mint ahogy általában gondolják. Ezt más oldalról is lehetne bizonyítani, mint ahogy tehetném (nekem semmiféle élményem nem volt), vagy tették mások is. De ami a lényeg, az, hogy a világ leképezése nem az agyban történik, mint gondolják, hanem az agy csak az információkat küldi a leképezéshez. De hogy ez hol és milyen módon történik, nem tudom. Viszont úgy gondolom, hogy a hátérhatalom (akik messze nem bankárok meg egyéb titkos szervezetek) nem csak tudna erre a kérdésre válaszolni, hanem maga is képes a tudatot élmények útján manipulálni. És ha már tudja, bolond lenne nem élni a tudásával. 

Eben könyvének bevezetőjében olvasható:

„Ha a Központi Szereposztó Ügynökség keresné a legmegfelelőbb végzettséggel és képességekkel rendelkező embert, akinek halálközeli élménye (HKE) volt, abból a célból, hogy írjon róla egy könyvet, tartson róla előadásokat, és propagálja világszerte, semmiképpen nem tudnának jobb jelöltet találni Dr. Eben Alexandernél, az idegsebésznél. Neki megvan ehhez minden szükséges képesítése, érzelmi élete gazdag, megfogalmazása kifejező, mély spirituális átalakuláson ment keresztül, és komoly motivációval rendelkezik, hogy egyesítse a tudományt és a spiritualitást."

,,Andan” A VILÁG A SZÍNFALAK MÖGÖTT c. könyvét olvasva fogadtam el azt az érvelést, hogy a világot irányító háttérhatalom tekintélyeken keresztül fogadtatja el a világgal kreált világképét, az események sajátos változatait, amit a háttérhatalom megkíván (pl. globális felmelegedés). Ha pedig a túlvilágról kell mesélni az embereknek, akkor az azzal foglakozó tekintélyekre támaszkodik. De azért a túlvilág témája nem egészen olyan, mintha valaki mondjuk a felhőkarcolók építési technológiájáról értekezne. Ez utóbbinál nyilvánvaló ki, ki a szakember. De a halálközeli élmények szakemberei kicsodák? Mert nem ők élik át az élményeket, legfeljebb összegyűjtik azokat és közzé teszik, mint Raymond Moody is. Nem ugyan az első kézből információkat szerezni, mert a forrás már a messziről jött ember kategóriájába tartozik, aki azt mond, amit akar. De miért annyira fontos a túlvilágról szakértői előadást tartani a publikumnak? A háttérhatalom egyik lényeges tulajdonsága, hogy a számára kényes kérdéseket a kérdezőt is megelőzve válaszol a kérdésre, így a kérdező egy sokak által ,,ismert” választ kap arra, amire kíváncsi. És nagy az esélye, hogy a válasszal elégedett lesz. Ez a lényeg. Az élet utáni ,,élet” kérdése mindig is foglalkoztatta az embereket, és igyekeztek is a kérdéseikre választ találni. De a nem kielégítő válasz csak újabb kérdéseket szül, ezek pedig kutatásra késztetik a kíváncsi emberpéldányokat. A materializmus nem volt képes a feltett kérdésekre értelmes válaszokat adni. Az embereknek pontosan olyan válaszokra volt szükségük, amely egyesíti a tudományt és a spiritualitást. Úgy, ahogyan a könyv előszavában is megfogalmazták. Látszólag semmi jelentősége a túlvilág témájának feszegetése, pedig kell hogy legyen jelentősége, különben a háttérhatalom nem foglalkozott volna ezzel a kérdéssel. A földi élet és az az után következő dimenziók kutatása még is csak a világ kutatását jelenti, hiszen minden a világhoz tartozik, ami csak létezik. A világ irányítói mindig is igyekezték megakadályozni a világunk átfogó megismerését az ember számára, bár az ok maga is rejtély. Hihető, tekintély által előadott mesére volt szükség, E.A. ebben volt a háttérhatalom eszköze, függetlenül attól, hogy tudott vagy nem tudott róla. A HKE valójában azonos a háttérhatalommal.

E.A. betegségét nem vitathatom. Viszont egyedül ő tudja, hogy ténylegesen részese volt annak az élménynek, amiről könyvet is írt. Éppen A VILÁG A SZÍNFALAK MÖGÖTT szelleme mondatja velem, hogy E.A. személyisége éppen arra jó, hogy ne firtassa senki azt, amit én itt az előbb. Hogy a mennyország akár kitalált mese is lehet. Mert hogy lehet ilyesmit egy tekintélyes tudósról, orvosról állítani. Aztán van itt más is, amit E.A. helyében akkor is kihagytam volna a könyvből, ha az a valóságnak teljesen megfelelt volna:

„Dr. Alexander élményei jelentős hasonlóságot mutatnak a zsidó misztikus hagyományoknak a Mennyországgal, a Túlvilággal és a tudat potenciáljával kapcsolatos nézeteivel.”

Hát persze, más népeknek vagy nincsenek misztikus hagyományai, vagy tévesek. De inkább arról lehet szó, hogy E.A. történetét zsidó hagyományok inspirálták, legalábbis részben, ami aláássa kissé a történet hitelességét, mivel ez azt jelenti, hogy E.A.-nak segítettek összerakni egy túlvilági élmény történetét. A segédkezők pedig akaratlanul is rajta hagyták ,,ujjlenyomatukat” a történeten. Ezzel együtt viszont biztos vagyok abban, hogy E.A. történetének jelentősége van, akár megtörtént, akár nem. Ha megtörtént azért, ha nem történt meg akkor azért, mert a ,,történet” célja az ember világszemléletének manipulálása. Arról többet tudni nem haszontalan dolog. 

,,Groteszk, állatias arcok bugyogtak elő a sárból, nyögdécseltek vagy torzultak el, majd ismét

eltűntek. Időnként tompán üvöltést hallottam...

...Majd észrevettem a szagot is: egy kicsit ürülékszag volt, egy kicsit a véré és egy kicsit a

hányásé. Más szóval, biológiai szag, de a biológiai halálé, nem az életé. Ahogyan egyre jobban

kiélesedett a tudatosságom, egyre közelebb kerültem a pánikhoz...”

Ebben nincsen semmi mennyei. Most tudok örülni annak, hogy E.A. élménye nem a magyar spirituális hagyományokat tükrözi. Fölöttébb örülök, hogy nem születtem zsidónak. A remény pedig él bennem, hogy legrosszabb esetben is jobb lesz a magyar pokol, mint a zsidó mennyország.

Repültem, fák és rétek, patakok és vízesések felett szálltam el, időnként emberek felett is.

Gyerekek is voltak ott, nevettek és játszottak. Az emberek énekeltek és körtáncot jártak, néha

egy-egy kutyát is láttam szaladgálni és ugrálni közöttük, éppen annyira telve boldogsággal, mint az emberek. Egyszerű, de gyönyörű ruhákat viseltek, és számomra úgy tűnt, mintha a ruháik színében ugyanaz az eleven melegség tükröződne, mint a körülöttük nyíló és burjánzó virágokban és fákban.

A túlvilágnak ezt a legkézzelfoghatóbb részét érdekesnek tartom. Pontosan ilyen képet vizionáltam a Magyar Bibliát olvasva, amely Íz-Ten földi birodalmáról szólt, amelyet egyszerűen egy fejlett, természetbarát és spirituális civilizációként értelmeztem. Nem tartom véletlennek, hogy E.A. történetében az ilyen ideális részek keverednek misztikus, megfoghatatlan részekkel. Tovább a történetbe:

,,Volt valaki mellettem: egy gyönyörű lány széles arccsontokkal és mélykék szemekkel. Ugyanolyan parasztias öltözéket viselt, mint az emberek a lenti faluban. Kedves arcát aranybarna fürtök keretezték...

A lány ruhája egyszerű volt, de a színei - baba-, indigókék és halvány narancs-barack-

ugyanabban a rendkívüli élénkségben pompáztak, mint minden más körülöttünk…

- Sok dolgot meg fogunk mutatni itt neked - folytatta a lány, ismét csak szavak nélkül, úgy,

hogy az üzenet lényegét adta át. - De utána vissza fogsz menni”.

Jó jelnek látszik, hogy a mennyországban sehol egy merci, öltönyös úriember, akik akár politikusok vagy bankárok is lehetnének. Csupa parasztiasan öltözött egyszerű ember. Az is jó jelnek látszik, hogy E.A. nem ír pajeszos emberekről, amit biztosan nem hagyott volna ki, ha találkozott volna ilyenekkel. Apropó, a ruha. E.A. társának – aki lány – milyen funkciót tölt be a ruha? Nyilván a mennyben nincsen hideg, ami ellen a ruha kellene. Nemiség sem létezhet a földi formában, mert mire mennének az emberek a mennyben a szexualitással. Akkor minek a test takarása - nem csak a lány, hanem az égi összes lakójának esetében?

A lány közli E.A-val, hogy sok mindent fognak neki mutatni de utána vissza lesz paterolva a Földre.

Egy sor kérdés merül fel. Ha betegsége, vagyis merő pech miatt került E.A. a mennyben, akkor nem mutattak volna E.A.-nak semmit? Ha csak a baktériumon múlott, akkor egy kórokozó megváltoztatta az isteni tervet, mert egy ott fent nem tervezett eseményt vittek végbe miatta, nevezetesen azt, hogy E-A.-nak sok mindent megmutattak, de amit nem tettek volna, ha E.A. nem betegszik meg. Ha pedig az égiek tudtak E.A. érkezéséről, és előre megtervezett volt E.A. mennybe jutása, akkor E.A. betegsége is az isteni terv része, hogy azon keresztül E.A-nak sok mindent meg tudjon az Isten mutatni. Ebben a megközelítésben E.A. betegsége adta az élmény túlvilági jellegét. Aztán a következő mondat: ,,De utána vissza fogsz menni”. Mint egy tervben, felhozni az orvost az égbe kioktatni, aztán vissza őt a Földre, hogy az egészet leírja.

Mi lett volna, ha nem E.A.-t fertőzi meg a baktérium, hanem egy csőlakót? Ő is azt az utat járta volna be az túlvilágon, mint E.A.? Biztosan nem, hiszen egy csórónak ki hitte volna el ugyan azt a mennyi kalandot. Innen az isteni gondviselés kezd átalakulni politikai vonatkozású projecté. Egyszerűbben leírva, megíratott egy szerep, kiválasztatott egy megfelelő szereplő és lefuttatott a darab. Mind ez valamilyen célla, tehát megrendelésre. Hiba lenne Isten nyakába varni E.A történetét. Ahhoz ez az egész túl prózai. 

Nem tartom valószínűnek. hogy E.A. úgy találta ki a mennyei utazását. Ez a lehetőség nagy lelepleződési kockázatot jelent. Inkább úgy gondolom, hogy E.A. betegsége egyben az élményének szimulálása is volt, de ennél többet nem tudok még feltételezni sem. De léteznek az ilyen típusú élményhez hasonlók, amely szintén komoly viták tárgyai: idegenek általi eltérítések. Ilyeneknél is működik a mozihatás, csak sokkal kézzelfoghatóbb formában. Annyira hihetetlen részekkel, hogy csak szinte csak az érintettek és a szakmabeliek hiszik el, ha találkoznak egy-egy esettel. Én nem tartozok egyik kategóriában sem, nem vagyok szakmabeli és el sem térítettek. Csak szerencsém volt olyan személy saját élménybeszámolóját olvasnom, akinek a történetét el tudtam hinni. De ez nekem elég is volt. Azóta gondolom úgy, hogy léteznek általunk nem ismert eljárások, amelyek segítségével valóságszerű élményben tudnak részesíteni embereket, akár halálos betegeket is. Az élmények célja, elhitetni valamit, amit nem lehet megtenni sem a médiával, sem a tankönyvekkel. E.A.-nak lehet, hogy valóban ,,mondták”, hogy vissza fog térni. Ez nem jelent semmit. Mert ha az orvos meghalt volna visszavonhatatlanul, ki tudta volna meg, hogy neki azt mondták a ,,mennyben”, hogy vissza fog térni?

Nem akarom senki élet utánra vonatkozó illúzióját lerombolni, és nem is állítottam, hogy nincsen élet utáni élet, csak éppen azt vitatom el, hogy olyan lenne, ahogy az egyes élménybeszámolókban írva van. Mert nem csak E.A. járt a ,,másvilágon”, összehangoltan annyi ember nem tud hazudni, amennyi be vallotta a halálközeli élményét. De az meg sem fordult a fejükben, hogy az élményük akár szimuláció is lehetett. A túlvilágról annyit, hogy az más megközelítésben megfogható, de a háttérhatalmi verzió nem megy.

A rózsakeresztesek tanában szerepel egyedül oktatási anyagként a túlvilági élet. De itt valójában nem túlvilágról, hanem karnációkról van szó. Az nem ugyan az. Sőt, a kettő kizárja egymást, mert ha van mennyország, minek a karnációk láncolata? Ha a földi élet már csak a klasszikus túlvilágig folytatódik, miért beszélnek reinkarnációról tudományos szinten is? Egyetlen híd van a két képtelenség között: a mozi. Vagyis hogy életen túli élményeket esetenként csinálják, mint ahogy egy film a valóság érzetét tudja kelteni, akár csak fény és hanghatásokkal is. De amíg a filmről tudom, hogy az csak film, az élményekről már kevésbé lehet ilyesmit állítani. Pedig majdnem így áll a helyzet az élményekkel is. Voltak, akik azt állították, hogy halálközeli élményeikben minden tudást megkaptak. Tehát mindent, amit akár Isten is tudhat. De mi maradt meg ebből a tudásból az ,,ébredéskor"? A tudás tudata nem azonos magával a tudással. Megtanulhatom pl. a gömb térfogatának kiszámítását és vele együtt kapom ennek a tudásnak a tudatát is, vagyis hogy ki tudom számítani a gömb térfogatát egy adatból kiindulva. De ha évek hosszú során ezt a tudást nem használom, elfelejthetem és csak a tudás tudata mrad meg. Amikor elvenném újra a képességemet, hogy valamiért ki kell számítanom egy gömb térfogatát, szembesülök azzal, hogy már nem vagyok rá képes. pedig úgy tudom, hogy ki tudom számítani. Persze nem egészen így áll a helyzet a halálközeli élményeknél, mert minden tudást nem kaphattak meg az érintettek, ők legfeljebb a minden tudás tudatát kaphatták vagy kapták.  

A rózsakeresztesek tanát is úgy tudtam elfogadni nagy vonalakban, hogy magamban átkódoltam a fogalmakat, vagyis más értelmezést adtam nekik úgy, hogy az eredeti jelentésük materiálisabb formát kapjanak Így lehet eljutni egy emberi karnációkra épülő civilizáció képéhez. A karnációk végén pedig egy minden tekintetben fejlettebb civilizációhoz, amelyet a Magyar Biblia Íz-Ten földi birodalmának, vallás mennyországnak, a spiritiszta (köztük a rózsakeresztesek) a karnációk láncolatának végén elérhetővé váló isteni világrendnek nevez. E.A. parasztruhás angyalai már bele illenek ebbe a formába. És még sem ez a mindenre ráhúzható rend a lényeg itt (máskülönben igen), hanem az üzenet a rend által: szeretet. Ez az üzenet minden hol megjelenik, a Magyar Bibliában, vallásban, vagy a spiritiszták körében. Csak a szónak nem érzelmi töltést kel adni – bár az sem baj, ha kap – hanem társadalom és gazdaságtudományi dimenziót. Mert van azért ilyesmi is, amit finoman szólva sem tárgyaltak agyon. A háttérhatalomnak pedig ez számít. Ebben az egy szóban hogy: szeretet, amiben valójában benne van a rózsakeresztesek három alapvető célkitűzése, a természet, az ember és a szellemiség. Ami a jövő civilizációját leginkább jellemezni fogja majd valószínűleg. E.A. ,,csak” a tudomány oldaláról erősítette meg ugyanazt az üzenetet, de olyan nyelvezet megválasztásával, amelyből mindenki ,,ért”.