A HŐS TÜZÉR

Uriv körül véres harcok dúltak,

A Don vize vitte a piros vért.

Akna robbant… és ágyúk zuhogtak…

Vér öntött el egy haldokló tüzért.

Hősök ajkán, óh, szörnyű intelem -!

Nem maradt más, csak egy szó: Istenem.

-Szólott hozzám a haldokló tüzér,

Homlokán folyt a vér és veríték.

Ujjai nyúlva, mind halott – fehér –

Bajtársak a halottakat vitték…

-Nyisd ki zsebem, zubbonyom bal zsebét,

Mutasd meg még, ott van egy drága kép.

-Édesanyám, most itt meg kell halnom.

Én jó Anyám, hisz még nem is éltem.

Ismeretlen lesz majd a sírhalmom

S valahol Te imádkozol értem.

Meghalok, de ugyan miért, kiért?

Nem azért a szép magyar hazáért.

Véres füvön ahogy térden – állva

Tartottam a haldokló hős fejét,

A magyar sors jött zokogva, szállva

És szaggatta a szívem gyökerét.

A Don vízében piroslott a vér

S kiszenvedett a hős magyar tüzér.

Nagy Bálint

A fényképen  Donparton 1943. Január 5. Nagy Bálint és Szabó Pál látható