AMIRŐL CSESZNEKVÁR FALAI MESÉLNEK… A Cseszneki vár őrsége a XVI – XVII. században


AMIRŐL CSESZNEKVÁR FALAI MESÉLNEK…  A Cseszneki vár őrsége a XVI – XVII. században

 

 

 

 

 

 

 

AMIRŐL CSESZNEKVÁR FALAI MESÉLNEK…

A Cseszneki vár őrsége a XVI – XVII. században

 

 

   Fehérvár, (a mai Székesfehérvár) az 1540 – es években török kézre került. Ebben az időben sorolták Cseszneket is a Dunántúli erősségek közé. A vár nem volt ugyan nagy, de a szerepe igazából akkor vált fontossá, amikor a török Veszprémet is elfoglalta. Győr elő váraként védte a Bakonyon átvezető utat.

   Egyetlen gyenge pontja azonban volt, mert keletre Mór felé, nyugati irányba pedig a Cuha völgyén át könnyen meg lehetett kerülni. Ezt a taktikát a török hódítók a XVI – XVII. században több alkalommal meg is tették. A vár erőssége azonban mégis abban állott leginkább, hogy kiemelkedő szikla szorosra épült. Ez megnehezítette a vár ostromát és megközelítését.

   Az őrsége abban az időben nem volt nagy étszámú, de mégis hatékonyan tudta védelmezni a falakat. Bármilyen kevesen is voltak, a középkori várban nem lehetett őket elhelyezni. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy az 1540 – 50 – es években fallal vették körül a vár alatti kis fennsíkot és felépítették a külső várat. Itt álltak az őrség épületei a hálóhelyekkel, valamint a hátaslovak istállói és a raktárak is. Megépítették a külső kaput és a középkori várkastélyból nehezebben ostromolható vár lett. A rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy az őrség létszáma hogyan alakult a következő időszakokban:

 

1554 – 55 – ben         20 lovas,   50 gyalogos,

1577 – ben                 18 lovas,   30 gyalogos,

1672 – ben                 14 huszár, 51 hajdú,     3 tüzér,

1683 – ban                   4 huszár  51 hajdú,     3 tüzér,

1708 – ban                                    50 gyalogos.

 

   A felsorolt számszerű adatok is alátámasztják azt a feltételezést, hogy a sziklavár ilyen kis létszámú őrséggel is viszonylag nagy biztonsággal védhető volt. A mai fogalmaink szerint talán kevésnek tűnhet ez a véderő, de azokban a vérzivataros időkben ennek dacára nagyon sokáig mégis elégségesnek bizonyult.

A vár védelmét   vitézlő kapitányok irányították. A teljesség igénye nélkül álljon most itt azokból, akik a fennmaradt oklevelekben név szerint is szerepelnek:

 

Répássy Ferenc          1536 – 1540     körül,

Wathay Lőrinc             1543 – tól,

 

http://www.magyarvagyok.com/kultura/naplo//9353-AMIROL-CSESZNEK-VAR-FALAI-MESELNEK-I-HALAL-A-VAR-FOKAN.html

 

Orgonffy István           1573 – tól,

Wathay Ferenc             1609.  márciustól októberig,

Kutasy Mihály                1624

 

   Orgonffy István keze alatt szolgált egy évig fiatal éveiben a szerencsétlenül járt Wathay Lőrinc fia Ferenc is, aki máig fennmaradt önéletírásában török fogsága alatt feljegyezte a tragikus eseményt. Halálának körülményeit a Wathay Lőrincnél beillesztett linkre kattintva el lehet olvasni.

 

   Csesznek várának ódon falai sok rejtélynek a tanúi voltak, amelyek máig őrzik a dicső évszázadok emlékeit, hősies küzdelmeit. Áldassék azoknak nevei, akik a vár falai között védték meg Hazánkat az ellenségtől egykoron!

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2016. 02. 02. Kedd Délután 14: 03

 

A képen Giulio Turco felmérési rajza látható 1570 - ből.

 

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2016. február 2. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 1,067


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: