„VESZPRÉMVARSÁNYBAN”.

  Ma, 2017. 02. 11 – én ismét kincsekre leltem Édesapám kéziratos hagyatékában. Sokféle helyszínen írt verseket és el kell ismernem a dokumentumok és élő, vagy elhunyt személyek elbeszéléseiből már régebben megtudva (a fényképekről nem is beszélve), hogy fiatal – korában jó svádájú ember lévén, bizony voltak hódításai a Hölgyek körében. Már akkor is „divat” volt, hogy a legények átjártak a szomszédos falvakba, bálokba, ami ma már nem igazán jellemző, de akkor még a szórakozás és ismerkedés elterjedt formája volt leginkább. Mivel nincs dátumozva egyik vers sem (két versről van szó), csak utalás van Veszprémvarsányra, a megírását csak saccolni tudom. Valószínűsítem, hogy ez még Édesanyámmal való megismerkedése előtt lehetett, aki szintén ott született.   Abban az időben még nem jártak tömegközlekedési eszközök, ezért Varsányba kizárólag kocsival, szekérrel, lóháton és gyalog lehetett odamenni, ami kb. 8 kilométerre volt. Ott a Bakonyszentkirály felőli faluvégén rendszeresen voltak Országos Állat és Kirakodóvásárok, éppen ezért tőlünk is jártak át Édesapámék eladni, vagy valamit venni. Leehetőség nyílott az ismerkedésre, hiszen itt látta meg először Édesanyámat is, akit aztán később elvett feleségül (1943. november 27 – én), de ez egy későbbi történet. A megtalált versben utalás van a leányzó szeme színére, ebből gondolom, hogy nem róla van szó. Mikor megtaláltam a rengeteg kézirata között egy kis papírdarabon, az örömöm határtalan volt, mert minden felfedezés és azonosítás valamilyen helyszínhez a Szülőfalum Bakonyszentkirályon kívül is sokat jelent nekem az élete minél teljesebb megismeréséhez abból az időből, mikor még én nem élem.

    Nagyon sok szerelmes verse született életében Drága életében és ez a két megtalált újabb is növeli azok számát. Íme, a szép versek abból az időből:

„VESZPRÉMVARSÁNYBAN.

Szomszéd faluból bandukoltam gyalog

Fejem felett csillagos ég ragyog

A szívemnek ujjongva átizentek

Csillagos ég, sugárzó szép szemek.

Úgy reszketek mint Mózes csipkebokra

A szívem zeng boldogan, dalolva

Megbabonáztak gyönyörű kék szemek

Csillagos ég – ujjongó szép egek.

-

SOKFELÉ BOLYONGTAM.

Sokfelé bolyongtam

Sok szép leányt láttam

De még ilyent sehol

Mint Veszprémvarsányban.

Arany hajsátora

Sugárzó napsütés

Víg, szerelmi szélben

Hullámzó rozsvetés.

Szeme mint hegygerincre roskadt Nap

Merengő, tiszta s lázas hirtelen

Nyájas szelíd mint a bárány – felhő

Alkonyuló, csendes tiszta égen.

Veszprémvarsány

Nagy Bálint”

   Arról meg, hogy kihez, vagy kikhez íródott ez a két vers, úgy gondolom, nem baj, ha nem ismerjük meg ma már a személyüket, hiszen Édesapám sem szeretett sohasem „dicsekedni” a fiatalkori hódításaival.

Azért is osztom meg frissiben ezeket, hogy akik kedvelik Édesapám költészetét, vagy személyében ismerték, ezáltal még jobban eljusson hozzájuk az a sok szép gondolat, ami egykor megfogalmazásra került gyönyörű lírájában.

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2017. 02. 11. Szombat Délután 13: 45