Ezt a versét Édesapám 17 éves korában írta

A BAKONY FIA

Itt születtem a Bakony ölében,

Ringó erdők tenger közepében

Hol a patak csordogál csendesen,

Fenyveserdők zuhogó mélyiben.

Te vagy Bakony dúlt szívem reménye,

Szépségedtől lelkem áthevülne.

Csalogány zengi tavasz dalát,

Zord tetőkről szemem jövőbe lát.

Ó szép Bakony tekints fiadra,

Te vagy az ő imádott temploma,

Hol vén tölgyek lombjai hajlongnak,

Hűs helyül a megfáradt vándornak.

Itt érzem csak magamat szabadnak,

Gondolataim szabadon szárnyalnak.

Nem vágyom én ringó rónaságra,

Bakony keblem leghívebb hazája.

Kalandozom a bérces tetőket,

Vadvirágos suhogó erdőket.

Itt kívánok élni a vadonba,

Itt fonjanak koszorút síromra.

Nagy Bálint

Bakonyszentkirály. 1931