MIKOR A KÖLTŐ

FELMONDJA A LECKÉT…

Mikor a költő felmondja a leckét,

Ne gondolja senki, hogy okoskodik.

Lehet, hogy beleadja szívét, lelkét,

Mikor őszinte, nem alakoskodik,

Hiszen számára mindig az igaz szó

Kimondása a mindennél fontosabb.

Költőnek mindig csak az felróható,

Ha elfelejti azt, ha Ő sárosabb,

Piszkosabb lesz, mert lekenyerezhető

Emberré válik ott, hol nem kellene:

Igaz költő soha nem megvehető.

Tiszta szívvel, becsülettel kell állni

A sarat, jöjjön számára bármi vész:

Alkuvásmentes tollat kell használni.

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2018. 03. 20. Kedd Reggel 7:32