Debreceni Zoltán - Azt sem tudom kivagyok...


Debreceni Zoltán - Azt sem tudom kivagyok...

Debreceni Zoltán - Azt sem tudom kivagyok.

 

Nem szült engem anyám palatetős házba.
Egy rozzant vityillóba jöttem erre a világra.
Cigányként nőtem fel mint a legszegényebb árva.
Az isten vigyázott rám sokszor felvett a vállára.

Debreceni Zoltán  
                  Debreceni Zoltán     
Pedig a biolgiai szülőm magyar volt

a faluban Ő volt a leggazdagabb ember.
Iskolába öt kilóméterre jártam télen szembe széllel.

Orvos volt a nagybátyám tanár a gyermeke.
Én meg szenvedtem éhen a mezőn az erdőbe.
Tanyán nőtem fel az iskolához távol.
A hideg széltől az arcom mint a tűz úgy lángolt.

Megáldott a sors mamámért engemet.
Helyes és szép lettem mindenki szeretett.
Apám pásztor volt egy kulák embernek  a fattya.
Áldja meg az Isten őtet a sírjába.
Nehéz cseléd sorsba nevelkedett a szerencsétlen pára.
Pedig értelmiségi ember volt minden ivadéka.

Az nem mondhatom, hogy apámat eldobták..
Hiszen a halál torkából egyszer  kiszakították..
Az apja szerette fiának szólitotta,
mosolygot rá amikor meglátta.
Hogy a fia a faluba biztosan minden ember tudta.
Mert annyira hasonlitott apám az apjára.
De nevét a kulák neki soha sem adta
az is lehet szegény apám sem akarta.

Hosszúpályi: 1975


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2021. január 3. Szerkesztette: Ismeretlen Átutazó Alex Hajdúbagosi Költők
Nézettség: 171


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: