Mihályháza író, versíró Debreceni Zoltán zsidóCigány író tollából - Tavaszi Szerelem


Mihályháza író, versíró Debreceni Zoltán zsidóCigány író tollából - Tavaszi Szerelem

Cigány irodalom és kúltúra ,Debreceni Zoltán versíró alkotásaimat..
Cigány irodalom és kúltúra ,Debreceni Zoltán versíró alkotásaimat..
Cigány irodalom és kúltúra ,Debreceni Zoltán versíró alkotásaimat..
Debreceni Zoltán író, versíró 
Debreceni Zoltán író múzsája Csajé  
Debreceni Zoltán író múzsája Csajé 

Debreceni Zoltán zsidó, cigány írók  
 
Debreceni Zoltán - Tavaszi Reggel... 

A nap sugarai átölelik a mezőt, Virágok nyílnak, mint gyémántok a fűben.
A madarak dalolnak, a szél susog,
Tavasz reggelén minden életre kel.

A patak vize csobogva kanyarog,
a fák lombja zölden hullámzik a szélben.
A természet mosolyogva boldogan ébred,
Tavasz reggelén minden életre kel.
 
Debreceni Zoltán zsidó, cigány írók  
 
Debreceni Zoltán - Csillagok és álmok... 

Csillagok ragyognak a sötét égen,
Mint szívünkben a vágy, a tűz, a fény.
Álmodunk, repülünk, mint madarak,
Szerelmünk szárnyán, messze, magasban.

Nézz fel, kedvesem, a csillagos égre,
Ott vagyok én is, a Te nevedben.
A csillagok között, a végtelenben,
Szeretetünk örök, mint az idő.

És ha egyszer eljön a hajnal fénye,
Ébredj fel, és nézz rám, mint a reggelre.
Mert mindig itt leszek, melletted állva,
Csillagok és álmok között, boldogan

Debreceni Zoltán író - Éjjel a tóparján. 

Debreceni Zoltán  cigány író  
Biharkeresztes, Cigány író 
Debreceni Zoltán - Éjjel a tóparján... 

Holdfény csillan a csendes tón,
Mint szívem, mely szerelmedre várón.
A csillagok is suttognak, mint te meg én,
Titkos nyelven, mely csak a miénk lehet.

A szél halkan simítja az éji egeket,
Mint te simítod arcomat a sötétben.
A világ csendes, csak a szívünk dobban,
Egy dallamot zeng, mely sosem hagy alábban.

A szeretet, mint éjféli virág nyílik,
S a lelkünkben örök tűzként kigyúlik.
Te vagy nekem a napfény, a holdvilág,
Minden éjszakámhoz a legszebb álom világ.
Nagykereki - Debreceni Zoltán versíró  
    Dombóvár - Debreceni Zoltán versíró 

 

 

Debreceni Zoltán - Vers Dombóvárról... 

Dombóvár, te város a völgy mélyén,
Hol a múlt és jelen találkozik édesen.
A sok tavaid vígan mosolyognak
A várfalak között a történelem szavakban szólalnak.

A piactéren a zöldségárusok vidáman kínálják portékájukat,
A templomok harangjai szólnak, mint régi dalok.
A kis kávézók teraszain a kávé illata terjeng,
Míg a városi parkban a fák hűs árnyékot vetnek.

Dombóvár, te csendes és barátságos hely,
Ahol az emberek mosolyognak, és a nap mindig süt.
A régi házak homlokzatán a múlt idők emlékei,
És a város szívében a szeretet mindig él.

Dombóvár, te város, amit mindig szívünkbe zárunk,
Hol a múlt és jelen összefonódik, mint a folyók.
Legyen boldog minden napod, Dombóvár,
Mert te vagy az, ahol otthon vagyok, és mindig szeretlek
 
 
Debreceni Zoltán - Csillagok és álmok... 

Csillagok ragyognak a sötét égen,
Mint szívünkben a vágy, a tűz, a fény.
Álmodunk, repülünk, mint madarak,
Szerelmünk szárnyán, messze, magasban.

Nézz fel, kedvesem, a csillagos égre,
Ott vagyok én is, a Te nevedben.
A csillagok között, a végtelenben,
Szeretetünk örök, mint az idő.

És ha egyszer eljön a hajnal fénye,
Ébredj fel, és nézz rám, mint a reggelre.
Mert mindig itt leszek, melletted állva,
Csillagok és álmok között, boldogan.
Debreceni Zoltán író 
Derecske - Debreceni Zoltán versíró  
( Debreceni Zoltán író ) HBm. Sándoros tanya
Debreceni Zoltán - Nem vagyok nagy költő.. 

Nem vagyok nagy költő
csak szeretek írni.
A bánatot s a szomorúságot
papírra vetni.
A szegények versírója vagyok,
tőlük az életről sokat is tanulok.

Kitárják nekem a szerető szívüket.
Letörlik előttem szemükről a könnyeket.
Elmondják sorba a gondjukat,
bajukat.
Abból írom le hosszan a szomorú sorokat

DebreceniZ

 

Debreceni Zoltán - Hozzám csalnak a gyönyörű emlékek... 

Gyönyörű arcodat hej de sokat látom.
Az úton képzeletben ahol veled jártam.
Itt sétáltam veled valamikor régen.
Hozzám is csalnak a gyönyörű emlékek.

Hogy mennyire szerettelek csak az Isten a tudója.
Most Ő is csendben marad senkinek nem mondja.
Megállok egy fánál a magas eget nézem.
Hullanak könnyeim az arcomon is érzem.

Szerkesztés dátuma: szombat, 2021. január 30. Szerkesztette: Debreceni Zoltán Író
Nézettség: 148


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: