A Dombay tó most is beszél
Este gondolj rám mikor lenyugszik a nap.
Mikor messzire szállnak fejünkből a gondolatok.
Rád gondolok én is a néma üres szobába.
Képzeletben megcsókollak a néma félhomályba.
Majd elfelejtelek mert téged nem szabad szeretni.
Lopás csókollak meg mikor nem látja senki
