K


 

 

Debreceni Zoltán író  
 Cigány író
Cigány író tollából 
Ektünödöm a múlton... 
 
Fontos vagy nekem
mint égen a csillagok.
Megvilágitod az utat
amikor sötétben ballagok.

Lassan, némán ballagok az úton.
Eltünődöm sokszor én a régi múlton.
Az emlékek mind hozzám szegődnek.
A múltunkról de sokat beszélnek.

Könny szökik sokszor a szemembe.
Mikor rádgondolok a magas hegyekbe.
Veled ismertem meg a dombos hegyes tájat.
Miattad hagytam el a puszta
 
A régi tanya...

 

A régi tanyánk ablaka törött,
ajtajával játszik a téli szél.
Hullik róla a vakolat,
málik róla már a mész. 
Anyám nem vár az ajtóba, 
meghalt régen már szegény.
A Bodri is rég elpusztult, 
már az sem szalad én elém.

Karácsony és új év körül, 
mindig meglátogatom a vén tanyát.
Ahol finomakat főzött - sütött nekem, 
a drága jó édesanyám.
Sóhaját mindig hallom,
ahogy fúja a szél a havat.
Szegény anyámnak a lelke,
örökre a vén tanyába itt maradt

 




Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2021. február 25. Szerkesztette: Debreceni Zoltán Író
Nézettség: 467


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: