TIZENHAT ÉVVEL EZELŐTT ÍRTAM, DE MA IS VÁLLALOM MINDEN SORÁT, GONDOLATÁT.

KINEK AZ IGAZSÁGA?

Az indulat nem a jó döntés záloga,

Az önteltség sem az igazi iskola.

Hiszed, hogy Nálad van mindig az igazság,

Pedig ha Tudnád, hogy ez is csak hazugság

Akkor, amikor tévútra visz az Eszme,

Amiért Te vakon hittél mindig benne.

Kinek az igazsága hát az igazi,

Kürtölje világgá egyszer már valaki!

Önjelölt vezérek hirdetik az igét

Olyanok számára, aki ebből nem kért.

A háromszínű zászlót kisajátítják,

Magukat igaz vitéz magyarnak vallják.

Vegyük már le a hályogot a szemünkről

És a láthatatlan bilincset kezünkről.

Fejünket ne hajtsuk soha az igába,

Ne tekintsünk fel soha a kiskirályra

Aki mindig azt hiszi, hogy különb nálunk,

Elhiteti, hogy teljesíti az álmunk.

Keresztény hittel álcázva tesz álorcát,

Markát Ég felé tárva várja a mannát

Miközben hazugság kiöli a lelkét,

Próbálja megmagyarázni minden tettét

Mellyel ellened is nagyon sokszor vétett,

Közben kacagva új vezér után nézett.

Kinek az igazsága hát az igazi,

Kürtölje világgá egyszer már valaki!

Akkor, ha megteszi, tiszta legyen lelke,

Tiszta legyen az a követendő Eszme

Amire bármikor esküt lehet tenni,

Igaz ügyért csatasorba lehet állni.

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Zirc. 2007. 02. 26