AZT SEM BÁNOM, HA VALAKI
„FŰZFAPOÉTÁNAK” TART…
Elkapott egy kis őszinteségi hullám.
Azt sem bánom, ha valaki „fűzfapoétának” tart,
Teszem dolgom évtizedek óta, a poétizmus hajt.
Közben régóta próza oltárán is próbálkozom,
Irodalom rögös útján sohasem unatkozom.
Járom a saját utamat, nem utánozok senkit,
Szeretnék létrehozni olyan egyedi valamit,
Amihez foghatót még soha nem alkotott senki,
Hogy egyszer majd elmondhassam: Komám, ez már valami,
Anélkül, hogy a saját vállaimat veregetném
Látványosan és olvasó elismerését kérném.
Azt sem bánom, ha valaki „fűzfapoétának” tart,
Teszem dolgom évtizedek óta, a poétizmus hajt.
Írás szeretetét parasztköltő Apámtól kaptam,
Úgy érzem ma is, hogy szívből jövően megtartottam.
Nem követem, utánzom, ma szokásos versformákat,
Mert másképpen fejezem ki bennem lévő csodákat,
Ezzel megkülönböztetve magam, más utakon járok,
Ahol különlegességeket mindig megtalálok.
Ha valaki kedveli azt, amivel foglalkozom,
Akkor ezt továbbra is majd szívesen felvállalom.
Azt sem bánom, ha valaki „fűzfapoétának” tart,
Teszem dolgom évtizedek óta, a poétizmus hajt.
Gúnyolódjon tovább csak, aki nem kedvel engemet,
Higgyétek el, hogy nem fogja elvenni a kedvemet
A jövőben sem az írástól. Ha a Parnasszusra
Nem jutok fel soha nem baj, elkísér rímek sora
Halálomig, amit még nem igen nagyon szeretnék,
Mert még ezen az úton egyenesen tovább mennék.
Istenem, hallgasd meg továbbra is a kérésemet
Ha szeretsz, ne ereszd el ezután sem kezeimet.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2023. 02. 09. Csütörtök Délután 15:25
