MA LENNÉL SZÁZEGY
ÉVES DRÁGA ÉDESANYÁM…
Ma lennél százegy éves Drága Édesanyám,
Aki oly sokszor mosollyal tekintettél rám.
Nyolc hónapra szültél engemet a világra,
De most korosan úgy érzem, nem volt hiába.
Még a széltől is óvtál, annyira féltettél,
Egy évig is volt, hogy anyatejjel etettél
Mert úgy gondoltad, erős, egészséges leszek
Tőle. Hálás szívvel köszönetet üzenek
Neked Édesanyám, aki mellettem voltál
Még akkor is, mikor egyedül maradtál,
Mert Édesapám Örökre eltávozott már,
Számomra Te maradtál fénylő reménysugár.
Hosszú életed során, amit értem tettél
Önzetlenül, viszonzásul semmit nem kértél.
Mikor kórházba kerültél, hét hónapon át
Mindennap mentem Hozzád, igazítva párnát
Szép fejed alatt és míg tudtál beszélgetni
Velem, akkor még mertem kicsit bizakodni.
Mikor megint siettem volna hozzád késő
Volt már, mert számodra eljött a végső idő.
Megőrzőben utoljára megtudtalak nézni,
Kihűlőben lévő homlokod megcsókolni,
Hiszen annyira Szerettelek életedben,
Hogy még most is életet láttam szemeidben
Pedig tudtam, ez Örökké tartó eltávozás,
Innen nincs visszaút, csak végső elbúcsúzás.
Ennek is tizenegy éve már Édesanyám,
Gondolatban felvettem újra a gyászruhám,
Hogy soha el ne feledjelek amíg élek,
Mert egykor majd újra találkozást remélek.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2023. 05. 14. Vasárnap Délelőtt 9:55
