ÉRTETTEM IGAZGATÓ ELVTÁRS!
ILYEN LÓFASZT! ILYEN LÓFASZT!
Robixos emlékeimből 1968 – 84 között.
Az évek során már több visszaemlékezésemben szóltam azokról az eseményekről, amit az üzemnél tapasztaltam. Igyekeztem mindig úgy visszaidézni a történéseket, hogy senkit ne sértsek meg vele. Kínosan ügyeltem arra is, akik már nem lehetnek közöttünk és a hozzátartozója számára se legyen sértő az írásom tartalma.
Beosztásomból kifolyólag (munkavédelem, tűz védelem, rendészet, polgári védelem) természetesen a munkaidőm javarésze a munkahelyek területen való járás, ellenőrzéssel telt el, de természetesen az adminisztratív munkával kapcsolatos ügyek is sokszor szólítottak a portához közel lévő Irodaépületbe.
Az én szerény irodahelyiségem a lakatos műhely, népszerű nevén „alsó műhely” művezetői iroda feletti helyiségben volt, ott is külön elszeparálva az Üzemvezetői részlegtől. Ott csak akkor tartózkodtam, ha huzamosabb időn át akár jelentések írása, valamilyen tervek készítése a munkaköreimmel kapcsolatban, illetve az új felvételesek oktatását is én végeztem. Egyébként ide egy vaslépcsőn lehetett feljutni , amit népszerű nevén mindenki csak „kakasülőnek” nevezett.
Munkakörömből kifolyólag a mindenkori igazgatóhoz tartoztam, aki ottlétemkor Faa Károly volt, aki sajnos már évekkel ezelőtt elhalálozott. Mikor nem volt az üzem területén, akkor természetesen a főmérnök, Detre Ferenc helyettesítette, aki azért nem volt olyan szigorú, mint az igazgató. Persze Ő sem volt mindig szigorú, főleg akkor, ha olyanra akart „rászedni”, ami nem éppen a munkaköreim részét képezte. Ilyenkor nem Nagy elvtárs megszólítással titulált, hanem Bálint voltam. Ilyen esetben még a pálinkás üveg is előkerült a kis bárszekrényéből és koccintgatva mondta el, hogy mi lenne a kérése, nem utasítása.
Egyébként nem nagyon tűrte az ellentmondást még a hozzá tartozó beosztottjaitól sem, akik ebből kifolyólag igyekeztek a saját érdekükben elkerülni a vele való komolyabb konfliktusokat.
A mi személyes, köztünk lévő kapcsolatról már egy másik írásomban szóltam, akit érdekel, az alábbi linkre kattintva elolvashatja, amelynek címe:
„KONYAK VAGY LESZÚRÁS? EZ ITT A KÉRDÉS!
A címben már előre jelzett esetre fogok most rátérni, de mindenképpen szerettem volna az előzményekről is pár mondatban megemlékezni.
A történetem időpontjában éppen megint raportra voltam „hivatalos” Faa Károly elvtárshoz és vártam a soromra a titkárnői irodában. Ica mondta, hogy éppen a főmérnök van nála valamilyen megbeszélésen, de a párnázott ajtón keresztül is kihallatszott, hogy valamin vitáznak, majd csendesebbre váltott a diskurzus és vártuk, hogy mi lesz a végkifejlet.
Nemsokára kicsit kinyílt az ajtó, éppen annyira, hogy a nyurga alkatú főmérnök kilépve még kicsit hajlongva visszaszólt, emlékeim szerint valahogy imigyen:
-Értetettem Igazgató elvtárs! Értettem!
Mikor becsukta az ajtót, akkor a mutató ujját felemelve így szólt, de ezt már mosolyogva felénk:
-Ilyen lófaszt! Ilyen lófaszt! – azzal belépett a titkárságból nyíló irodája ajtaján.
Hogy éppen mit gondolt, azt a nyájas olvasóra bízom, főleg azokra, akik ismerik az egykori főmérnököt, aki tiszteletreméltó tagja Zirc közéletének a mai napig is.
Végezetül azt is el szeretném mondani, hogy nekem semmi problémám nem volt vele az ottlétem alatt, mikor helyettesítette az igazgatót.
Később is jó kapcsolatban maradtunk, mikor már nem a Robixnál dolgoztam.
2023. augusztus 20 – án A városért végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként „Zirc Város Díszpolgára” címet vehetett át az önkormányzattól.
Részletes tudósítás olvasható erről az alábbi linkre kattintva:
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2023. 09. 07. Csütörtök Délelőtt 11:05
