SZERENCSÉM VOLT, HOGY MÉG A PANDÉMIA ELŐTT MEGMŰTÖTTÉK A BALOLDALI LÁGYÉKSÉRVEMET.
Négy év előtti „felejthetetlen” megpróbáltatásaimra emlékezem.
Most, 2023 -ban áldom az Istent, hogy nem most kellene műtétre jelentkeznem az egészségügyi intézményeknél, hiszen annyira szétbarmolták már, hogy az én 2019 – es megpróbáltatásaim „kismiskások” ezekhez képest.
Manapság rendelésre, kórházi ápolásra, műtétre van olyan, hogy több mint egy évre adnak csak időpontot, mikorra a beteg talán már régen átköltözött a „stiglickertbe”, mert esélye sem volt akár műtétre, akár meggyógyulásra.
A várólisták olyan iszonyatos mértékben meghosszabbodtak az orvos, nővér és egyéb hiányok miatt, amire én, aki néhány hónap múlva betöltöm a 76. életévemet, még álmomban sem gondoltam. Persze, ma is megvan a megoldás a bajra akkor, ha az embernek elég vastag az a bizonyos „brivtasnija” és a magán klinikák tömkelege (aki esetleg nem ismeri ezt a kifejezést, a pénztárcája) rövid időn belül megoldja a problémáját. Mint tudjuk, azonban a bérből és fizetésből élők, kevés nyugdíjjal rendelkezőknek marad a Társadalombiztosítási módszer, ami már sok esetben a halál előszelét vetíti elő, mire szakemberhez kerül.
A Kórházak adósállománya miatt sok mindenre nincs pénz és ha poénkodni akarnák, akkor felidézném a viccet, mikor a kórházba menő beteget végig kérdezik, hogy miket hozott magával? A végén még az is kiderül, hogy orvost is hozott biztonság kedvéért. Ráadásul nálunk az Egészségügy felügyelete az Oktatással együtt egy olyan dilettáns ember kezébe került, aki még fő állásban Rendőrminiszter is. A világon ilyen nincs, csak Magyarországon, mert mindenhol szakemberek látják el az említett posztokat.
Miközben pötyögtettem az írásomat, azok a kálváriák már, ha nem is felejtődtek el nálam, amin keresztülmentem 2019 – ben, de megszépítik azt, amin át kell esni mindazoknak, akik manapság valamilyen kórházi kezelésre várnak.
Most is örülök annak, hogy akkor, mikor időpontra jelentkeztem a Gyulai Rendelőintézet Urológiájára kivizsgálásra, egy kitűnő szakemberhez irányítottak, akinek ma is hálával tartozom a lelkiismeretes munkájáért. Ezt a kiváló szakembert úgy hívják, hogy:
Dr. Constantinescu Sebastian Urológus – Sebész Szakorvos.
Kezdettől fogva úgy állt hozzá a problémámhoz, hogy nekem mindenképpen meg kell gyógyulnom és vizsgálat után elindította a műtéthez szükséges további vizsgálatok sorát, amely a nyári szabadságolások miatt is kissé kitolódott, azért nyúlt olyan hosszúra, de nem bántam, mert meg akartam gyógyulni mindenképpen.
Azt azért még el szeretném mondani, hogy én az eddigi életem során, mint beteg soha, csak látogatóban jártam kórházakban.
Erről egy részletes, sok helyen humorosnak tűnő visszaemlékezést készítettem, amely az előzményektől kezdve összefoglalja a kálváriámat, amin akkor végig mentem, de ma sem bánom, mert 2023 – ban esélyem sem lenne a gyors gyógyulásra a várólisták hosszúsága miatt.
Akinek ráérő ideje van, az elolvashatja a történetemet az alábbi linkre kattintva:
A leírás valóban időigényes, de akinek van erre elé bátorsága is, az vágjon bele, előre is megköszönöm. Egyébként teljesen tünetmentes vagyok, nem is mentem vissza később már kontrollra, mert a Pandémia miatt elég sok idő eltelt, mire a kórházak és rendelőintézetek valamilyen szintre visszaálltak. Végezetül azt tanácsolom, hogy akinek valami hasonló problémája van, még a mai mostoha körülmények miatt se várjon sokáig, forduljon szakemberhez.
Egyébként az eddigi egyetlen kórházi létem alatt itt Gyulán, teljes mértékben meg voltam elégedve úgy az orvosok, mint a nővérek munkájával, amit most is meg szeretnék köszönni.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2023. 11. 26. Vasárnap Délelőtt 10:40
