„TE VAGY A VÁRALJAI
BOTOND, FELISMERTELEK A STÍLUSODRÓL.”
Kicsit megkésett emlékezésem Zirc Város Díszpolgáráról, Illés Ferenc Tanár Úrról.
Mivel már 12. éve Gyulán élek, csak a hozzám eljutott internetes tudósításokból szereztem tudomást arról, hogy 2023 nyarán 92. évében meghalt Zirc Város Díszpolgára Illés Ferenc. Búcsúztatása június 8 – án volt a Zirci Felső Temetőben.
Mivel akkor a híradásokban részletesen beszámoltak az életének fontosabb mozzanatairól, most nem tisztem ezzel foglalkoznom, mert arról fogok szólni, amit a cím is próbál sugallani és eddíg senkinek nem meséltem erről.
Annyit azért elöljáróban el szeretnék mondani, hogy több évtizedes ismertség fűzött össze bennünket, hiszen 33 évig voltam Zirc lakója és előtte Bakonyszentkirályról bejárva dolgozni a Robixhoz, sok közéleti embert ismertem meg közelebbről, köztük Illés Ferencet is.
Mikor újraindították a Zirc és Vidéke lapot, én is viszonylag rendszeres gyakorisággal osztottam meg benne a verseimből, illetve a helytörténeti kutatásaimból a Szülőfalum Bakonyszentkirály és környékéről olyan anyagokat, amelyek érdeklődésre számíthattak azok számára, akiket érdekelt a régmúlt történelme. Volt olyan írásom több is, amelyet egy kitalált névvel publikáltam és így is jelent meg a lapban.
Egyik alkalommal éppen a Rákóczi téren jártam a Reguly Múzeum előtt, amikor megláttam közeledni, éppen a munkahelyére igyekezett. (Alapítója és csaknem húsz éven keresztül igazgatója volt a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóháznak, megteremtette állandó kiállítások és a népi kismesterségműhelyek anyagi feltételeit.) Közel érve egymáshoz, mosolyogva nyújtotta a kezét parolázásra a következő szavakkal:
„Te vagy a Váraljai Botond, felismertelek a stílusodról!” -
Természetesen nem tagadtam le, ha már egyszer van valaki, aki még azt is figyelemmel kíséri, hogy milyen stílusban születnek az írásaim, akár mint Ifj. Nagy Bálint. A Valentinust később kezdtem a nevemhez csatolni, mikor a Világhálón is valamilyen szinten ismertté váltam. Azt pedig már régebben is jeleztem, hogy Édesapám életében én is publikáltam, neki pedig 1935 – ben jelentek meg versei a Magyar Parasztírók Antológiájában és másutt, ezért nekem kell megkülönböztetnem az írásaimnál, hogy nem ugyanarról a személyről van szó. Ennek azért is nagy jelentősége volt, mert egyik alkalommal egy személyes ismerősöm Zircen gratulált ahhoz, hogy a fiam milyen szép verset írt a Zirc és Vidékében.
Teljesen ledöbbent mikor mondtam, hogy nekem két lányom van.
„Akkor ki az Ifj. Nagy Bálint?” –
-Az bizony én vagyok, mert Édesapám jó tollú parasztköltő és „hajlott” korom ellenére így különböztetem meg magamat.
Erre a kis epizódra is csak azért tértem ki, mert, mivel Illés Ferenc idősebb volt nálam. Ő 1931 – ben született, én pedig 1948 – ban. Mindig tisztelettel, vagy Feribátyámnak, vagy Igazgató Úrnak szólítottam, persze úgynevezett tegező viszonyunk mellett. Az utcai találkozásaink során bármennyire is sietős volt valamelyikünk útja, azért pár perc időt mindig szakítottunk arra, hogy pár mondat erejéig beszélgessünk. Ő már akkor rendelkezett videó kamerával és Édesapámnak is nagy tisztelője volt, személyesen ismerték egymást, többször elmondta, hogy egy alkalommal elvisz a Szülőfalumba és készít vele egy kis filmet. Többszöri rákérdezésemre csak tolódott valamilyen fontosabb ok miatt az időpont, de aztán egy váratlan fordulat következett be, amely meggyorsította a folyamatot.
Áldott emlékű Szüleim egy alkalommal nálunk jártak vendégségbe, utána pedig hazamenetel előtt elkísértem Őket a Gyógyszertárba valamilyen recept kiváltására.
Éppen a Múzeum előtt jártunk, amikor összetalálkoztunk a kapun kilépő Illés Ferenccel. Persze mikor meglátott odajött hozzánk és a kölcsönös üdvözlések után szóbahoztam, hogy az Igazgató Úr megemlítette, hogy készít majd egy videót Édesapámról. Most meg lehetne beszélni, hogy melyik időpont lenne jó mindkét fél számára. Feri bátyám ezek után már nem halaszthatta tovább az ígéretét és valóban rövidesen, mégpedig 1997. október 31. – én sor került a felvételre. Emlékszem, hogy Édesapám milyen élvezettel válaszolt a feltett kérdésekre, hiszen mindig is szeretett beszélni az életéről és a költészetéről.
Az elkészült videót aztán átmásoltattuk, hogy nekem is legyen belőle egy példányom. Zirci létem alatt akkor, pedig már lehetőség lett volna számítógépre digitalizálni, de valahogyan elmaradt. Mikor Gyulára költöztem, akkor a rengeteg dokumentum videómmal együtt ez is Zircen maradt, ami azóta is ott van. Egyébként Édesapámról több felvétel is készült, de legjobb tudomásom szerint ez volt az utolsó, amit Illés Ferenc rögzített róla. Azt is tudom, hogy neki nagyon sok videó és egyéb dokumentuma gyűlt össze a hosszú évtizedek során. Kíváncsi lennék rá, hogy ez az értékes hagyaték hova került, vagy kerülni fog, mert nagyon sok olyan van, ami máshol nem, csak az Ő gyűjteményében létezett a Bakony fővárosáról Zircről és környékéről, illetve a Szülőföldjéről Marcalgergelyiről.
Bízom benne, hogy a közeljövőben az Édesapámról készült felvételt is be tudom majd mutatni.
Végezetül még el szeretném mondani azt is, hogy Édesapám halála után (1998. június 04 – én hunyt el),1999. 01. 09 - én Barátaim segítségével megalakítottuk a „Bakony, Te Szép Hazám” Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alapítványát, amelynek egyik alapító tagja Illés Ferenc is volt.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus), Váraljai Botond
Gyula. 2024. 02. 08. Csütörtök Délelőtt 10:40
