Hát elindult a karácsony ezerrel. Én ilyenkor beindulok, zsong az agyam, szenvedélyesen gyűjtöm a recepteket, főleg az újakat és alig várom, hogy kipróbáljam őket. Meg persze kis családommal mindent végigkóstoltatok, ami vagy ízlik nekik-ami ált. muszáj nekik:) - vagy nem, de ez az ő titkuk marad. Ez alól kivétel a kisfiam, aki aztán őszintén fintorog, ha valami nem ízlik neki ráadásul mostanában ki is köpi, esetenként kézzel bányássza kifelé a szájából. Ilyenkor tudom, hogy: na ez nem talált!

Szóval én sütés-főzés-ajándékkészítési lázban égek, az idei év egyébként a dekoupage technika jegyében telik, ilyenkor elárasztom a családot az éppen elsajátított technika "gyümölcseivel", tavaly például mindenki tarsolyt kapott, az előtt gyöngyöt, most képeket. Mindenfélét....

Szerencsére családom jól tolerálja, esetenként kifejezetten élvezi ilyen időszakos megtébolyodásomat és karácsonykor végre a több hetes agyrém után élvezettel fajlák az elkészített süteményeket és különböző nyalánkságokat. Idén például kitaláltam, hogy házi szaloncukrot és narancslekvárt, valamint kandírozott gyömbért is készítek a karácsonyi asztalra. A szaloncukor nagyon jó lett, de a narancslekvárból kétfélét is csináltam, tekintve, hogy az első recept, amit találtam - mint kiderül - legalább két-három nyugi bogyóval készíthető csak el, és ezt persze a recept szerzője elfelejtett hozzáírni. Szóval a következő történt: végy két kiló narancsot, azt hámozd meg, de a fehér része ne legyen rajta, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy megborotválom a narancsokat, ami önmagában is szép teljesítmény, mert persze természetesen a felén így is rajta maradt a fehérje és azt meg kapirgálhattam lefele késsel, vágódeszkán. Na ekkor már bedagadt az agyam, de sebaj, meditációs technikaként, amit egyébként kisfiam mellett igen-igen kezdek magas szintre emelni, egyszerűen nem hagyom, hogy a pipa elborítsa az agyamat, ami azért nem mindig könnyű, de úm. beengedem az üres házba a tolvajt, azaz a dühöt átélem, csak mondjuk nem vágom ki a csukott ablakon a vágódeszkával együtt a tál félig meghámozott narancsot és kezdem el kalapáccsal szétverni a konyhai berendezést, hanem mondjuk mondok egy-két cifrát és aztán folytatom tovább, de leginkább is egy kicsit abbahagyom és szívok egy kis friss levegőt, valamint azzal stuffolom magam, hogy  milyen jó lesz, ha kész lesz. Na szóval megborotváltam a narancsokat, aztán felszecskáztam, ún. gyufaszálra, amit megfőzök cukros vízben kb. 15 percig, míg a narancsokat "kifilézem" szó szerint és ehhez keverek még egy kiló cukrot és ezeket összeöntöm és összefőzöm. Azt írta a kedves receptíró, hogy kb. 45 perc és ha tányérra csepegtetem megdermed, na ha erre várnék, akkor még mindig főzném. De kb. egy óra  múlva belemertem a befőttes üvegekbe. Na és most jött a hidegzuhany. Az alaposan megtisztított szép nagy (az a fél literes) befőttes üvegből egyet sem tudtam felhasználni, mert most figyelj, 4 db, azaz négy db bébiételes üveg lett tele vele. Alig hittem el, és akkor borult el igazán az agyam, két kiló narancs egy kiló cukor, kb. 3-4 óra idegtépő marcangolás, trutymózás után kiszúrja a szemem 4 bébiételes üvegnyi lekvárral. Amúgy olyan lett, mint a szurok, tényleg besűrűsödik és finom, na de kérem, azért ennél látványosabb dologra számít az ember. 

Szóval a finom, de kevés narancslekvárral végeztem, hát jött a következő,almás narncslekvár, bár szerintem inkább narancsos almalekvár. Mindenesetre ez is jó lett.

Az almás narancslekvár recept  a következő:

1 kg alma

1 kg narancs

1 kg cukor

ízlé szerint fahéj, szegfűszeg

A narancsot héját a nagylyukú sajtreszelőn lereszelem (ugye a gyakorlott így sokkal könnyebb, mint késsel), természetesen itt is figyelve, hogy csak a sárga része legyen benne (így már szecskázni sem kell)

Félreteszem.

A narancsot kicsavarom és egy lábosba teszem kicsavart részt, amibe már beletette a cukrot, majd hozzáreszelem a pucolt almát is, meg a fűszereket és elkezdem főzni. Forrástól kb. 15-20 percig főzöm és aztán beleteszema narancshéjat. Így is főzöm kb. 20 percig és kész is.

Na és akkor a szaloncukor pedig úgy készül, hogy ezt a lekvárt összekeverem darált dióval, hogy jó sűrű masszát kapjak , s megmártom csokiban aztán becsomagolom.