Szakaly Éva: Élet vagy halál


Szakaly Éva: Élet vagy halál

Uram, ma lettem nyolcvanéves,
túl gyorsan múlnak el az évek.
Még oly sokat szeretnék tenni,
úgy szeretnék nyolcvanegy lenni!
 
A pár kis tervem, mi még lenne,
ha tán több időt igényelne,
S egy év nem lenne elegendő,
add, hogy hadd legyek nyolcvankettő!
 
Jó lenne még sokat utazni,
újabb helyeket látogatni,
Halálom perce még tán várhat,
megérhetném a nyolcvanhármat?
 
Uram, Te látod a világot,
gyorsan jönnek a változások,
Ha nem sürgős, hogy magadhoz végy,
esetleg lehetnék nyolcvannégy?
 
És ahogy a technika halad,
sok újat lát, ki élve marad,
Még oly sok minden ideköthet,
úgy örülnék a nyolcvanötnek!
 
Az emberiség sokat tehet,
a világ oly csodás hely lehet,
Jó annak, aki ittmaradhat,
nem olyan sok az a nyolcvanhat!
 
Tudom Uram, hogy sokat kértem,
hisz oly szép lehet fenn az égben,
S én mégis arról tervezgetek,
hogy érjem meg a nyolcvanhetet.
 
Elfáradok a hosszú úton,
el is kések majd sokszor, tudom,
Tudasd velem, ha meggondoltad,
betöltöm-é a nyolcvannyolcat.
 
Addigra már oly sokat láttam,
emlékeimet regisztráltam,
Mily nagy kár lenne, ha elmennék,
mielőtt nyolcvankilenc lennék.
 
Már igazán csak egyet kérek,
Uram, ne vedd szemtelenségnek,
Éveim száma kerek lehet,
ha meglátnám a kilencvenet.
 
És hogyha ezt már megengedted,
s ezt a lépést értem megtetted,
Nekem már úgyis mind egyremegy,
könnyen lehetnék kilencvenegy.
 
Minden szemérmet félreteszek,
hogyha még egyet kérdezhetek,
Tudom, ez a kor hajmeresztő,
de hadd legyek kilencvenkettő.
 
Úgy megszoktam az életemet,
és hátha lesz még, ki szeret,
Ki pótolná elveszett párom,
ha lehetnék kilencvenhárom.
 
Addigra már reszket a kezem,
de ha még helyén lesz az eszem,
A magas kortól én nem félek,
megadod a kilencvennégyet?
 
A korra nincsen szabadalom,
számításom megtalálhatom,
Ha őrködsz egészségem fölött,
akkor lehetnék kilencvenöt.
 
Manapság már hallani olyat,
emberekről készült másolat,
Ezt talán én is megvárhatom,
segíts át a kilencvenhaton.
 
Ha még hirtelen meg nem halok,
kis vagyonkámmal rendben vagyok,
Elég lesz talán még egy évig,
kihúzhatnám kilencvenhétig?
 
Hála Neked, nagy a családunk,
még pár dédunokát is várunk,
Láthatnám őket, ugye mondtad,
megadod a kilencvennyolcat.
 
Sok évet kaptam nem egy-kettőt,
megköszönöm a sok esztendőt,
És még kérem - tán el sem hiszed
- a kilencvenkilencediket.
 
Még egy év, és akkor valóban
a népek azt mondhatják rólam,
Ez aztán igen szép kort ért meg,
ma töltötte be a száz évet!
 
Uram, az életet Te adod,
úgy veszed el, amint akarod,
Nem is zavarlak többet Téged.
Ne vedd komolyan, amit kérek,
Csak beszélgetni vágytam véled

Szerkesztés dátuma: szombat, 2013. június 1. Szerkesztette: Antal Mária
Nézettség: 1,105


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: