A Barackfa-dal
Majd ismét a diákoké volt a színpad: a székelyudvarhelyi diákok előadásában mezőségi dallamokat hallhattak, a Kárpátaljáról érkezett Varga Artúr pedig Petőfi Sándor: A Magyarok Istene című versét szavalta.
Összetartozásunkat sokféleképpen kifejezhetjük, kifejeztük: alkotással, versmondással, énekkel és ünnepi köszöntővel. Most egy újabb műfajban - a világzenei ihletésű Barackfa-dal közös eléneklésével zártuk az Emléknapot. Elválaszthattak, de szét nem választhatnak minket, magyarokat! - mondta a műsorvezető. A diákok összekarolva, ringatózva csatlakoztak a Barackfa dal énekléséhez.
A résztvevők az Összetartozás Fáját közelebbről is megtekinthették, hiszen a lényeg a részletekben rejlik. Nézegették a kis házak berendezéseit, díszeit, olvasgatták a kis otthonokra írt Összetartozás üzeneteket, amelyek kifejezik, és immár az utókor számára a Magyarság Házban meg is örökítik minden magyar összetartozását.
A műsor után a hazai és külhoni diákok rendhagyó történelemórán és a Magyarság Házában látható ,,Megújuló épített örökségünk - értékmentés a Kárpát-medencében" c. kiállítás tárlatvezetésén vettek részt.
Az Összetartozás fája
Különleges és szimbolikus eseménnyel tette emlékezetessé a Nemzeti Összetartozás Napját a Magyarság Háza.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közös alkotás létrehozására hívott meg hazai és külhoni diákokat. A fiatalok a trianoni békediktátum évfordulóján a magyarság szétszakítottságából eredő fájdalmas emlékeket egy maradandó, a nemzet egységét szimbolizáló, a jövőbe vetett bizalomról tanúskodó, közösen létrehozott alkotással tették emlékezetessé.
A közös munka, a tervezés hetekkel ezelőtt elkezdődött, határokon át küldött üzenetek révén alakult ki a végső formája a közös műnek, amely így művészetileg is különleges teljesítménynek számít. Erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és anyaországi diákok fogalmazták meg közösen, mit jelent számukra az egy nemzethez tartozás, melyek azok a szimbolikus tárgyak, fontos mondatok, amelyekkel a világban egymásra találunk.
A 100 hazai és külhoni diák által - határokon átívelő - közös alkotást Papp-Váry Borbála vezérigazgató-helyettes, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviseletében, valamint a közös alkotásban közreműködő iskolák képviseletében Tar Lóránd Székelyudvarhelyről érkezett iskolaigazgató-helyettes, s a létrehozásában is részt vett két diák leplezték le.
Az Összetartozás fája közös terv alapján készült, a meghívott határon túli diákok saját otthonaikat, a számukra fontos és szimbolikus helyeket készítették el valósághű kis maketteken, és helyezték el június 3-án délután, illetve az ünnepség előtt az Összetartozás fáján, melynek szimbolikus 7 ága és törzse a szétszakított nemzetrészeket és az anyaországot jelképezi.
A házakat, otthonokat a diákok úgy alkották meg, hogy abban az anyaországi és az egyes határon túli magyarlakta területek jellegzetességei megjelenjenek. Minden ház egy külön világ: tájegység, népviselet, egy-egy miniatűr életkép, ahogy fiataljaink nemzetünk sajátosságait, hagyományait látják. Minden házon egy -egy, a diákok számára fontos, általuk megfogalmazott összetartozás üzenet áll. Az utolsó házikót az átadó ás átvevő képviselői közösen helyezték el az Összetartozás fájára, amely immáron teljes szépségében látható a Magyarság Házában.
Tar Lóránd átadó elmondta, hogyan készült a mű, mit jelentett nekik a közös munka, miközben megfogalmazták az összetartozás mottókat, amelyek a házikókra kerültek. Azokon megfogalmazták, mit is jelent ma számukra a nemzeti együvé tartozás.
Papp-Váry Borbála vezérigazgató-helyettes házigazdaként és a közös alkotás megálmodójaként felhívta a figyelmet a fa szimbolikus értelmére, hogy miért választotta a Magyarság Háza ezt a rendhagyó, különleges formáját a nemzeti összetartozás ünnepi kifejezésének. Köszönetét fejezte ki minden résztvevőnek, támogatónak, szervezőnek, köztük Bodóczky Antal művészeti vezetőnek is.
A diákok elmondták a saját összetartozás-mondataikat, a házikók mottóit. Ezt követően Kacsó Hanga Bori énekelt, s közben táncospárok is megjelentek a Pihenőn.
