Majd, ha megérkezik egyszer hozzám a kaszás
és meghalok.
Ne sirassatok
engem
és ne gyászoljatok.
Mert nem megyek messzire tőletek.
Itt leszek hozzátok közel.

Megtalálhattok késő este
a piros alkonyatban.
Mikor már ugatnak a kutyák
a picike falumban.

Vigyázok a falura, hogy ne lopjanak benne.
Maradjon meg a szegény emberek ruhája, élelme.
Vigyázom én a nyárfaerdő csendjét
és a kedvesem kis házát.
Ahol a hold is vigyáz az álmára,
csak halkan jár abba az utcába.

Ha szerettek és néha látni akartok,
ballagjatok ki a rétre
az esti alkonyatba.
Hallgassátok a holdfényben a
tücsök és béka muzsikáját.
Nézzetek a virágos rétre,
majd fel a csillagos égre.

Mosolyogjatok a tücsökre,
a cserebogárra,
mert lehet,
én muzsikálok ott a holdas éjszakában.

Ne lepődjetek meg,
ha néhány esőcsepp hullik le rátok a földre.
Mert csak én sírok értetek fent a magas égben.