Debreceni Zoltán - vers Kányai uram fogadójáról...

Emlékszel csedes nyári este volt, 
az égen fényesen ragyogott a hold.
A Kányai fogadóban egy ismerős 

gyönyörű szép melódia szólt.

Felettünk az égen ragyogtak
a csillagok.
Minden olyan szép volt
azt hittem hogy csak álmodok.

Először ott éreztem, hogy megszerettelek.
Először ott éreztem miattam dobogni 

Csajé a szívedet.
Könnyezve hallgatom azóta is
azt a gyönyörű melódiát.
Amit ketten hallgattunk,
boldogan ott szombat délután.

Debreceni Zoltán - Éjjel a tóparján... 

Holdfény csillan a csendes tón,
Mint szívem, mely szerelmedre várón.
A csillagok is suttognak, mint te meg én,
Titkos nyelven, mely csak a miénk lehet.

A szél halkan simítja az éji egeket,
Mint te simítod arcomat a sötétben.
A világ csendes, csak a szívünk dobban,
Egy dallamot zeng, mely sosem hagy alábban.

A szeretet, mint éjféli virág nyílik,
S a lelkünkben örök tűzként kigyúlik.
Te vagy nekem a napfény, a holdvilág,
Minden éjszakámhoz a legszebb álomvilág

 Híres emberek.. (Debreceni Zoltán író)

Debreceni Zoltán emléklapot kapott 2017 és 2019-ben

művészete elismeréséért. 

Debreceni Zoltán író emléklapja

.
Debreceni Zoltán - Kányai uram fogadója.. 

Emlékszel fényes nyári este volt, 
az égen fényesen ragyogott a hold.
A Kányai fogadóban egy ismerős gyönyörű szép melódia szólt.

Felettünk az égen ragyogtak
a csillagok.
Minden olyan szép volt
azt hittem hogy csak álmodok.

Először ott éreztem, hogy megszeretlek.
Először ott éreztem dobogni
a törékény szívedet.
Könnyezve hallgatom azóta is
azt a gyönyörű melódiát.
Amit ketten hallgattunk,
boldogan szombat délután.

( Debreceni Zoltán író.. Hajdúbagos

Debreceni Zoltán - Őszi Szerelem ... 

Őszi szél susog a lombok között,
Sárga levelek hullnak a földre.
A nap sugarai még melegen simogatnak,
De az éjszaka hűvös, mint a tél.

A fák csendesen megpihennek,
A természet lassan álomba szenderül.
Az őszi színek festik a tájat,
Mint egy varázslatos festményt.

Emlékek szállnak a széllel,
Régi szerelmek, boldog pillanatok.
Az őszi napok halkan mesélnek,
Mint egy régi, kopott könyv lapjai.

Őszi hangulat, békesség és nosztalgia,
Mikor a múlt és a jelen találkozik.
Egy pillanatnyi csend, egy sóhaj,
Őszi szélben elrepül a gondolat

Kisvejke: 2012

Vers Kékestetőről: Debreceni Zoltán zsidócigány versíró tollából

Emlékszel fényes őszi este volt az égen ragyogott a hold.
A Kányai fogadóban egy ismerős szép melódia szólt.
Felettünk az égen ragyogtak a fényes csillagok.
Akkor minden olyan szép volt azt hittem csak álmodok.

Először ott éreztem boldogság és szerelem nélkül semmit sem ér az életem.
A szerelem érzése teljesen átjárta akkor a szívemet lelkemet.
Észre sem vettem, hogy a válladon boldogan nevetek.

Nem felejtem el soha azt a gyönyörű Kékestetői őszi éjszakát.
Amikor először hallhattam a szívemben a szerelem lágy szavát.
Akkor a boldogság és az öröm töltötte be a lelkemet.
De akkor még tudtak szívből szeretni az emberek. 

 Cigány író

Cigány író tollából 

Debreceni Zoltán - Csak nevess buta elme,

megújul szép lesz a világ.
S előbb mint a folyó,
végső helyére áll.

Most még táncol az erdőben a nyári szél.
Magasban a madár égszínű ködbe harap.
Izzad a fűben a mezei nyúl,
éhes tehén a réten fűbe harap .