Balog László, a csíkszeredai Sapientia EMTE könyvtárának igazgatója részleteket olvasott fel a négy év kutatómunkája eredményeként született kétkötetes munkából.
Farkas Jenő elsősorban irodalomtörténésznek tartja magát, de emellett tanár, újságíró, folklorista, könyvkiadó, és nem utolsó sorban a legismertebb magyar Drakula-kutató.
Mennyire látszik Budapesten az erdélyi magyar irodalom, illetve mi történhetett volna a hazai kortárs írói generációval, ha további tíz éven át tartja magát a Ceauşescu-diktatúra?
Begörcsöl a néző, ha nem ért mindent. Még az is előfordulhat, hogy előadás közben feláll és kimegy. Ami azért mégiscsak illetlenség, legalább a szünetet meg kellene várni, aztán nem feltűnő a hiányos széksor.
A Reflex3 Nemzetközi Színházi Fesztivál műsorának egyik legkiélezettebb előadása a kortárs román színház meghatározó rendezője, Alexandru Dabija az Odeon Színházban készült alkotása.
A kiállítás egyik érdekessége az volt, hogy kisváros lévén maguk a kiállítók is "csodálkoztak" , hogy ismerőseik hobby szinten milyen szép kézműves termékeket állítanak elő.
Pénteken a Kézdivásárhelyen Kisgyörgy Tamás grafikus, a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó igazgatója, a könyv szerkesztője bemutatta a T 1224 Úz völgye, 1944. augusztus 2. – szeptember 19. című kötetet.
Sem a művelődési minisztérium, sem a Román Kulturális Intézet nem válaszolt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pályázatára, így a Reflex 3 nemzetközi színházi szemle költségeit helyi forrásokból kell biztosítani.
Etéd községi hétköznapok címmel nyílt fényképkiállítás a csíkszeredai Megyeháza Galériában február 27-én, Etéd községi iskolások irodalmi műsorával és népdalokkal tarkítva.
1950. február 27-én a budapesti Városi Színházban díszelőadáson mutatták be az első színes magyar filmet, a Lúdas Matyit. A filmet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte, Hegyi Barnabás fényképezte.
Kiemelt vendég lesz Magyarország Európa egyik legrangosabb művészeti seregszemléjén, az Art Karlsruhén. Az ötvenezer látogató több száz négyzetméternyi területen ismerkedhet meg a magyar művészettel.
Miniévadot hirdetett a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely öt legújabb és legkedveltebb produkcióját tűzi műsorra március végén egymást követő napokon közölte csütörtökön az erdélyi teátrum.
Kérdésünkre, hogy milyen rendeltetést szánnak az épületnek, Peti András kijelentette: kulturális, multifunkcionális központot szeretnének kialakítani, kávéházakkal, előadótermekkel.
Négy nyelven, köztük magyarul is feliratozzák év végéig a marosvásárhelyi műemléképületeket, szavazta meg a marosvásárhelyi tanács az erre vonatkozó határozattervezetet.
Ha visszagondolok, mosolyognom kell, hiszen ma már nevetségesnek tűnik, hogy a forradalom napjaiban milyen szerény feltételek, műszaki adottságok közepette indult be az aradi tévé-, illetve rádióadás.
– Jó húsz esztendeje találtam rá Sólyom János diáriumára (naplójára), amely az 1960-as években, a kitidi templom lebontása idején került a bácsi parókiára.
Márciuska gyanánt, tavaszváró kamarazenére invitálja a filharmónia a klasszikus zene szerelmeseit vasárnap, március elsején 19 órakor a Városháza Ferdinánd termébe.
2015. március 6-án 19 órától újabb bemutatóra kerül sor a Tamási Áron Színház Nagytermében. Edmond Rostand romantikus darabját, a Cyrano de Bergeracot Kövesdy István állítja színpadra.
Április 24–30. között erdélyi társulatok lépnek színpadra, ugyanakkor a zenekedvelők is válogathatnak szinte minden műfajban, több helyi fellépőnek tapsolhat a közönség.
