24 videó

Dani 1977. február 19-én született a Madrid melletti Alcobendasban. Gyerekkorában szerette utánozni a kedvenc színészeit és énekeseit a TV előtt.

14 évesen debütált a TVE-n egy zenei showban a Rock out-ban. Tanulmányait Cristina Rota dráma iskolájában kezdte. Később Dani úgy döntött, hogy tanulmányait egy másik egyetemen fejezi be.

Játszott a Sirenasban, ahol Carlos szerepét alakította. A Sin vergüenzában Felipét játszotta, a Sinfínben Ivánt, a Yo soy Juaniban pedig Jonaht.

Részt vett az Historias en Blues y cachorrosban, a Cuenta atrásban, az Al salir de claseban, a Políciasban, a Raquel busca su sitioban, a Petra delicadoban, a Siete vidas vagy Hospital centralban, a Los hombres de Pacoban és volt egy kis szerepe a Los abrazos rotosban.

2000 óta az El canto del loco frontembere. Dalszöveget ír és zenét szerez. Az El canto del loco Madridban alakult, amikor az alapítótagok, Iván és Dani megismerkedtek egy színházi iskolában, 1994-ben. Mindketten szenvedélyesen vonzódtak a zenéhez és a Radio Futura nevű állomáshoz, ahonnan az egyik dal címéből alakították az együttes nevét - El canto del gallo (a kakas dala) - El canto del loco.

Számtalan próbálkozás után, hogy egy együttest alapítsanak ráakadtak Davidra, Dani unokatestvérére. Ő volt az, aki egy flamenco kurzuson megismerkedett Jandro-val, a dobossal és a banda negyedik tagjával. Később csatlakozott Chema, Dani egyetemi osztálytársa.

Ekkor már öten voltak, így már egy együttest alkottak. Nem sokkal ezután találkoztak a DJ-producer Pedro del Moral-lal, akin keresztül kapcsolatba kerültek a BMG-vel és küldtek nekik egy demót. Nem is telt sok időbe és aláírták az első szerződést a debütáló albumra, melynek címe 'El canto del loco' lett. Ez a banda első albuma.

A második album a 'Contracorriente' címet kapta, amelyben híven tükrözik akkori érzéseiket a felemelkedés közben.

2003-ban látott napvilágot az 'Estados de ánimo' . Ez a harmadik lemez, melyről a 'La madre de José'-t hozták ki, méghozzá nem kis sikerrel. Ezen az albumon található még a Ya nada volverá a ser como antes című szám is, melynek klipjében Fernando Torres is szerepet kapott.

2005 júniusában érkezett a hatodik album, ami a negyedik stúdióalbum volt (közben volt még két élő koncertfelvétel. Egy 2002-ben, En Directo Sala Caracol címmel és egy 2003-ban, ami az En directo Sala Bikini címet kapta.) 'Zapatillas' címmel. 13 vadonatúj dalt tartalmaz és a DVD melléklet 15 videóval örvendezteti meg a rajongókat.

Ezután Iván kiszállt az együttesből saját akaratából, a színház felé fordult és már a Zapatillas munkálataiban sem vett részt.

2005-ben kiadták a Vicente Calderónban rögzített koncert DVD-t, 2006-ban szintén élő koncertfelvétellel jelentkeztek, ami az En directo Sala Oasis címet kapta. Ezután következett a Pequeños grandes directos. Majd az ECDL episodo 1 még 2006-ban és az Arriba el telón 2007-ben.

2008-ban jött a következő stúdióalbum, a 'Personas'. Itt még négyen voltak, de ezután Jandro kiszállt a csapatból.

2009-ben kiadták a Personas kibővített változatát, a 'De personas a personas'-t, immár csak hárman. Ezután a Radio la colifata presenta a El canto del loco következett. Ezen a lemezen az El canto del loco dalai vannak áthangszerelve.

Majd a 'Por mí y por todos mis compañeros, ami feldolgozásokat tartalmaz.

2009 szeptemberében Dani szólókarrierbe kezdett. 2010. augusztus 25-én kiadta első önálló kislemezét, a 16 añitost. Október 26-án pedig jött az album, ami 12 dalt tartalmaz és a Pequeño címet kapta. Az albumon található két szám, amit a nővére emlékére írt, aki 2009-ben hunyt el. Ez a két dal a 'Mi lamento' és az 'El cielo de los perros'.

2010-ben díjra jelölték a 40 legjobb egyéni művész és a legjobb videoklip (16 añitos) kategóriában.



Forrás: http://starity.hu/sztarok/dani-martin/eletrajz/#ixzz27Wk12KVs