Nem marad tovább dobozban a Bánk bán
[2003.02.03.] - Magyar Hírlap

Mégiscsak kikerül a dobozból Káel Csaba Bánk bán című operafilmje. A filmszemlén a hétvégén bejelentették, hogy a nagyszabású operafilm, több hónapos késlekedés után, március 13-ától a hazai mozikban is látható lesz, a forgalmazó a Budapest Film.


A zenés történelmi filmdrámát - ahogy azt a rendező aposztrofálta - multiplexben és művészmozikban egyaránt vetítik majd. Görgey Gábor miniszter örömmel fogadta a film országos terjesztését. A forgalmazó ígérete szerint a produkció video- és DVD-változata karácsonyra kerül a piacra.

A 647 millió forintból készült Bánk bán című operafilm szombati sajtóvetítésén félház sem volt a 34. Magyar Filmszemlén, több néző már egyenesen bojkottot emlegetett. Ehhez képest a vetítés után megjelent az utóbbi időben a nyilvánosságot kerülő Káel Csaba, valamint a címszereplő Kiss B. Attila és az Ottót megformáló Gulyás Dénes. Majd Prukner Pál, a Budapest Film sajtófőnöke váratlan bejelentést tett: a Bánk bán március 13-ától látható a magyar mozikban. És lőn happy end. Hiszen a Bánk bán című zenés történelmi filmdráma, ahogy a műfaját az elsőfilmes Káel Csaba meghatározta, hónapok óta sajtótéma, de nem a világsztárok, Marton Éva, Rost Andrea játéka, vagy az Oscar-díjas operatőr Zsigmond Vilmos képei kapcsán, hanem a gyártó, az Ezüsthajó Kft. és a kulturális tárca elszámolási vitájának apropóján, és azért, mert eddig legalább háromszor halasztották el a produkció hazai premierjét. Szűk körben tavaly április 1-jén, az Uránia mozi megnyitóján már bemutatták a filmet, és néhány alkalommal még műsorra tűzték ugyanott, de a hazai nézők számára eddig dobozban maradt a Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten forgatott monstre mozi. Korábban úgy volt, hogy az InterCom forgalmazza, de a cég elállt szándékától. Káel Csaba szerint ezt a döntést az InterCom és az Ezüsthajó Kft. együtt hozta meg.

Prukner Pál lapunknak elmondta, hogy nem rehabilitálni szeretnék a Bánk bánt, erre a produkciónak nincs szüksége, hiszen értéket képvisel. Azzal tisztában vannak, hogy a film forgalmazásából feltehetően nem gazdagodnak meg, de véget szerettek volna vetni annak az áldatlan állapotnak, hogy a hazai közönség nem juthat hozzá a produkcióhoz.

Művészmozi és multiplex

Elsősorban művészmozikban vetítik a filmet, 8-10 kópiával, Budapesten a Puskin moziban, de néhány multiplexben is műsorra tűzik, így a fővárosi Mammut moziban és a vidéki mozihálózatban is helyet kap a Bánk bán. A műsorrendbe állítást követően az érdeklődéstől függően alkalmi vetítéseket is szerveznek. Ha szükséges, eljuttatják iskoláknak is. A filmet a szöveg könnyebb érthetősége érdekében feliratokkal látták el. Egyébként Káel mozija nem az első magyar operafilm, hiszen Gaál István Orfeusz és Eurüdiké című, 1985-ben készült filmjét is játszották már hazai mozikban. A Bánk bán video- és DVD-változata karácsonyra kerül a piacra - tette hozzá Prukner Pál.

Káel Csaba szerint az Ezüsthajó Kft. és a kulturális tárca között jelenleg is tartó elszámolási vita (az NKÖM 213 millió forintot követel vissza a gyártótól a tárca által nyújtott korábbi támogatásból) nem befolyásolja a Bánk bán országos hazai forgalmazását. A Budapest Film egyébként hosszas tárgyalást követően vásárolta meg a film forgalmazási jogát az Ezüsthajótól.

A miniszter örül

Görgey Gábor kulturális miniszter lapunk megkeresésére közölte, örül, hogy a Bánk bán szélesebb körbe is eljut. "A minisztérium a film forgalmazásába semmilyen módon nem szólt bele, így azt megakadályozni sem kívánta. A terjesztés időpontját a forgalmazókra bízta." A tárca és az Ezüsthajó Kft. közötti vitát a miniszter szerint külön kell választani a műalkotás megítélésétől. Az NKÖM továbbra is érvényesíteni szeretné a film gyártójával szembeni anyagi követelését - tette hozzá.

Káel Csaba közölte, a produkciót jól fogadták külföldön. Los Angelesben egy héten át játszották az egyik mozihálózatban. Mint arról beszámoltunk, elismerően írt róla a Los Angeles Times és a Variety című mértékadó amerikai szaklap is. A rendező elmesélte, hogy azóta több fesztiválon sikerrel fordult meg a film. Legutóbb tavaly decemberben Lódzban Aranybéka díjjal ismerték el. A forgatás részleteiről a Magyar Hírlap kérdésére közölte: a filmet 38 nap alatt forgatták, a sztárok egyeztetési nehézségei miatt csak ennyire volt mód. De később kétnapos pótforgatásra volt szükség, már színészek nélkül, mert a tiszai viharos jelenet felvételét technikai okok miatt meg kellett ismételni. Káel a Bánk bán megfilmesítésének indokaként említette, hogy őt a műben elsősorban Melinda drámája izgatta, illetve Melinda és Bánk párkapcsolatának pszichológiai vetülete érdekelte.

Egyszer fenn, egyszer lenn

Jelenlegi terveiről Káel elmondta, hogy Alberto Moravia Az ördög nem válthatja meg a világot című, korábban Magyarországon is megjelent novelláját szeretné filmre vinni. A mű megvalósításáról angol és olasz producerekkel tárgyal, a jelenlegi tervek szerint a forgatás 2004-ben kezdődne. Az elmúlt években Káel az Operaházban is több produkciót, köztük a Bánk bánt is megrendezte. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, még nem tárgyalt Szinetár Miklós főigazgatóval, de több terve is van, egy Monteverdi-művet és Gyöngyösi Levente egyik kortárs operáját is szívesen színre vinné. A reklámfilmezést továbbra sem adta fel, nincs azon mit szégyellni, tette hozzá. A "Fidesz közelinek" tartott rendező arra a kérdésre, számolt-e azzal, hogy ha kormányváltás lesz, kevesebb megbízást kap, csak annyit jegyzett meg: egyszer fenn, egyszer lennÉ Az Ezüsthajó Kft. le nem zárt ügyeiről nem kívánt beszélni, arra hivatkozva, hogy ezekben nem csak ő az illetékes.