A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó a Classical Music (Komolyzene) nemzetközi kategóriába van besorolva.
Honegger, Arthur: Pacific 231
A gépek nemcsak korunk iparát forradalmasították, de művészetünk is nyomát viseli a technika uralmának. Honegger 1923-ban írt egytételes szimfonikus műve a gépkorszak zenéjének egyik legkorábbi dokumentuma. Ihletője a gőzmozdony volt. Honegger így nyilatkozott a Pacific-ről:
„Mindig szenvedélyesen szerettem a mozdonyokat; számomra olyanok, mint az élőlények, úgy vonzódom hozzájuk, mint ahogy mások a nőket vagy a lovakat szeretik. A Pacific-ben nem a gőzmozdony zakatolását akartam utánozni, hanem zenémmel azt óhajtottam érzékeltetni, miként válik a látott benyomásból fizikai élvezet. A mű objektív megfigyelésből indul ki: a pihenő gép nyugodt lélegzéséből, az elindulás erőfeszítéséből, majd a fokozódó gyorsaság segítségével végül is eljut abba a lírikus-patetikus állapotba, amely egy háromszáz tonnás gyorsvonatot jellemez, amely 120 kilométeres óránkénti sebességgel rohan az éjszakában...."
A darabot - amelyet szerzője Ernest Ansermet-nek ajánlott - Serge Koussevitzky vezényletével mutatták be Párizsban, 1924-ben.
A gépek nemcsak korunk iparát forradalmasították, de művészetünk is nyomát viseli a technika uralmának. Honegger 1923-ban írt egytételes szimfonikus műve a gépkorszak zenéjének egyik legkorábbi dokumentuma. Ihletője a gőzmozdony volt. Honegger így nyilatkozott a Pacific-ről:
„Mindig szenvedélyesen szerettem a mozdonyokat; számomra olyanok, mint az élőlények, úgy vonzódom hozzájuk, mint ahogy mások a nőket vagy a lovakat szeretik. A Pacific-ben nem a gőzmozdony zakatolását akartam utánozni, hanem zenémmel azt óhajtottam érzékeltetni, miként válik a látott benyomásból fizikai élvezet. A mű objektív megfigyelésből indul ki: a pihenő gép nyugodt lélegzéséből, az elindulás erőfeszítéséből, majd a fokozódó gyorsaság segítségével végül is eljut abba a lírikus-patetikus állapotba, amely egy háromszáz tonnás gyorsvonatot jellemez, amely 120 kilométeres óránkénti sebességgel rohan az éjszakában...."
A darabot - amelyet szerzője Ernest Ansermet-nek ajánlott - Serge Koussevitzky vezényletével mutatták be Párizsban, 1924-ben.
Forrás: Pándi Marianne hangversenykalauza