5 videó
Václav Havel (Prága, 1936. október 5. – Hrádeček, 2011. december 18.) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (1989–1992), majd cseh köztársasági elnök (1993–2003). A "Visegrádi Négyek" egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt.
Václav Havel egy jómódú polgárcsaládban született Prágában. Az egyetemre nem nyert felvételt „burzsoá” származása miatt. Ezért egy laboratóriumban dolgozott segédként, valamint taxisofőr is volt, közben a Prágai Műszaki Egyetem esti tagozatát látogatta. 1960-tól egy színházban dolgozott, 1963-ban mutatták be első darabját. Ebben az időben már nyíltan hirdette azt a véleményét, hogy vissza kellene térni a két világháború közötti liberális, demokratikus tradíciókhoz. Az 1968-as csehszlovákiai invázió után eltiltották a színháztól, ezután fizikai munkás lett. Mivel részt vett a Charta '77 mozgalomban (mint szóvivő), öt és fél évre bebörtönözték. 1989-re ő lett az emberi jogok és a politikai liberalizáció fő szószólója. A csehszlovákiai „bársonyos forradalomban” vezető szerepet töltött be, 1989. december 29-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé választotta meg a parlament Husák lemondása után.
Ő lett az 1990-es első szabad választások után Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Kiállt a csehek és szlovákok egy államban való maradása mellett. Kormányzása alatt saját minisztereivel került ellentétbe, mert a társadalmi igazságosság nevében nem értett egyet a gazdasági váltás ütemével, a kapitalizmus bevezetésének módjával. Amikor a szlovákok deklarálták függetlenségüket, lemondott. 1993-ban, az első csehországi elnökválasztáson ismét megválasztották, majd 1998-ban is. Továbbra is mint az ország erkölcsi és szociális lelkiismerete működött. Havel személyes presztízse nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Csehország iránt a nemzetközi szimpátia megerősödött, sokan tisztelték igyekezetét, amellyel próbálta elősegíteni a megbékélés folyamatát Csehország és szomszédai között. Nagy szerepe volt annak az újfajta Európai Unió-képnek megformálásában is, mely a cseheket és más közép- és kelet-európai országokat az európai kultúra fővonalába helyezett. Az alkotmány megtiltotta Havelnek, hogy újra elnökké válasszák, tisztségében Klaus követte.
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1clav_Havel
Szerző: mti – 16 órával ezelőtt
Ugyanakkor a prágai Vár Szent Vitus-székesegyházában megkezdődött a hivatalos állami gyászszertartás, amelyre a világ több tucatnyi országának vezető politikusai érkeztek Prágába. Havel koporsója cseh állami zászlóval letakarva az oltár előtt volt elhelyezve. A gyászmisét Dominik Duka, prágai érsek celebrálta. A mise elején felolvasták XVI. Benedek pápa részvéttáviratát, aki mély sajnálatát fejezte Václav Havel halála felett és nagyon pozitívan méltatta életművét. A szertartás alatt a Cseh Filharmónia Jirí Belohlávek vezényletével részleteket adott elő Antonín Dvorák Requiemjéből. Az exelnök özvegye Dagmar Havlová és a családtagok mellett a gyászmisén megjelent a legfelsőbb cseh politikai vezetés Václav Klaus államfővel az élen, a cseh társadalmi és kulturális élet kiemelkedő egyéniségei, Havel volt cseh és szlovákiai barátai, legközelebbi volt munkatársai. A külföldi résztvevők között több mint egy tucatnyi mai és egykori államfő volt. Megjelent egyebek között Schmitt Pál magyar, Ivan Gasparovic szlovák, Christian Wulff német, Nicolas Sarkozy francia, Heinz Fischer osztrák államfő, David Cameron brit miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke és mások. Az Egyesült Államokat Hillary Clinton külügyminiszter és férje Bill Clinton volt elnök, valamint a prágai születésű Madeleine Albright egykori külügyminiszter képviselte. Oroszországból Vlagyimir Lukin ombudsman érkezett a cseh fővárosba. Közismert, hogy Havelnek a művészvilágban i sok barátja volt. Elbúcsúzni tőle Prágában járt egyebek között Alain Delon francia színész vagy Suzanne Vega amerikai énekesnő. "Tisztelettel és megbecsüléssel fogunk emlékezni Václav Havelre" - jelentette ki a gyászszertartás végén elhangzott beszédében Václav Klaus. Leszögezte: az ember meghalt, de eszméi tovább élnek. Ezek közül a szabadsághoz fűződő haveli gondolatokat emelte ki. "Most már csak rajtunk múlik, hogy ezek a gondolatok fennmaradjanak" - húzta alá az államfő. Karel Schwarzenberg külügyminiszter Havel közeli barátja az elhunyt államfő és civilek szoros együttműködését méltatta. Emlékeztetett, hogy Havel nemcsak a csehek, de a szlovákok elnöke is volt. "Az igazság embere volt" - hangsúlyozta Madeleine Albright. Hozzátette: "Havel az utóbbi húsz évben a földkerekség egyik legnagyobb tiszteletnek és tekintélynek örvendő személyisége volt." Dominik Duka szerint Havelnek teljesültek az álmai, a kommunista rendszer megbukott, s ebben neki is nagy szerepe volt, s nem véletlenül lett az 1989-es kelet-európai rendszerváltás egyik jelképe. "Havel nagy érdeme, hogy képes volt reményt ébreszteni a csehekben a jobb jövő iránt és egyesítette a nemzetet" - mutatott rá az érsek. A gyászszertartás a Szent Vitus-székesegyházban a cseh himnusszal ért végét, miközben a közeli Petrín-dombon a fővárosi helyőrség katonái 21 ágyúlövést adtak le. Ezt követően a cseh vezetés a Hradzsin Spanyol-termében fogadást rendezett a gyászszertartáson résztvevők számára. A külföldi politikusok többsége délelőtt érkezett Prágába, s a délutáni-esti órákban már el is hagyta a cseh fővárost. A diplomáciai csúcsforgalom miatt - összesen 27 különgép szállt le délelőtt - a Ruzyne repülőtér forgalmát is módosítani kellett, míg a városban szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A rendre több mint 900 rendőr vigyáz, s forgalmi korlátozások is érvénybe léptettek. A Hradzsin udvarában hatalmas képernyőket szereltek fel, amelyeken a lakosság és a turisták is követni tudják az eseményeket. Rendőrségi becslések szerint a Várban és környékén legalább tízezer ember gyűlt össze. Az állami gyászszertartás után a Havel-család szűkebb körben a strasnicei krematóriumban vesz búcsút az elhunyttól. A volt elnököt a Havel-család Vinohrady köztemetőben lévő családi kriptájába temetik. Az elhunyt államfő tiszteletére Csehországban szerdától péntekig állami gyászt hirdetett ki a kormány. A középületeken félárbocra eresztették a nemzeti lobogókat, s mellé kitűzték a fekete zászlókat is.