A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó az Egyéb magyar kategóriába van besorolva.
247 évvel ezelőtt, 1769-ben érkeztek az első telepesek Kishegyesre. Gyökeret eresztettek, és kitartó munkával megalapozták a jövő nemzedék itt maradásának a feltételeit. A helyiek, most többnapos rendezvényfolyammal elődeik letelepedésére emlékeztek.
Tartalmas gálaműsorral zárult Kishegyesen az újratelepítés 247. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat. Felléptek az ovisok és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület valamennyi szakosztálya. Vendégül látták a testvérvárosi települések küldötteit is. Az anyaországi Örkénnyel 14 éves az együttműködés, elsősorban a sport terén. Kovács István, Örkény polgármestere: „Örkényben jó néven vették és veszik, hogy a kishegyesiek jönnek hozzánk, példát mutatnak számunkra.”
247 évvel ezelőtt, 1769-ben érkeztek az első telepesek az akkori Szentandrásról. A Békés megyei településsel most közös projekteken dolgoznak. Hévizi Róbert, önkormányzati képviselő, Békésszentandrás, Magyarország: „Az elmúlt években az Európai polgárokért pályázaton, nyertes pályázaton Kishegyes is részt vett, Békésszentandrás is, és ezt a jövőben is szeretnénk megvalósítani, már beadtuk azokat a pályázatokat, amelyek erre irányulnak.”
A hagyomány szerint a kishegyesiek ezen a napon díszpolgárt avatnak és köszönőlevelet ajándékoznak azoknak a személyeknek, egyesületeknek, akik tevékenységükkel előmozdítják a falu fejlődését. Az idén Nemes Fekete Edit keramikust tüntették ki, köszönőlevelet pedig Talpai Lóránt zenész, az Enducas Lovas Klub, valamint a Szó-Beszéd, a kishegyesiek havilapja kapott.
Szügyi István tanácselnök büszke a kishegyesiekre, bár érezhetőek az elvándorlás hatásai is az észak-bácskai településen. „Olyan gazdasági helyzetben van az országunk, amikor a boldogulást valahol a falunkon kívül, az ország határán kívül, sokkal messzebb tudják megoldani.”
Meglepő, hogy falunak nevezik településüket a helyiek, holott városként kellene rá tekinteni – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Értékes hagyománnyal, kultúrával és közösségi élettel rendelkezik, amely kinövi azokat a kereteket, amely egy falu művelődési életéhez tartozna.”
Meglepő, hogy falunak nevezik településüket a helyiek, holott városként kellene rá tekinteni – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Értékes hagyománnyal, kultúrával és közösségi élettel rendelkezik, amely kinövi azokat a kereteket, amely egy falu művelődési életéhez tartozna.”