Videók
Videó ListákMagyar videók
Nemzetközi videók
|
2016 05 14 Több százezren vettek részt a csíksomlyói búcsúnEz a videó az Egyéb magyar kategóriába van besorolva. Videó megjegyzések |
|||||||
Videók
Videó ListákMagyar videók
Nemzetközi videók
|
2016 05 14 Több százezren vettek részt a csíksomlyói búcsúnEz a videó az Egyéb magyar kategóriába van besorolva. Videó megjegyzések |
|||||||
A kereszténység számára a pünkösd a Szentlélek eljövetelét, az egyház alapítását és a missziós munka kezdetét jelenti, a húsvét beteljesedéseként is értékelik. Az ünnep viszont már az Ószövetségben is szerepelt, zarándokünnepként, később aratási ünnepként. A három zsidó főünnep egyike volt, amikor az első kéve felajánlása utáni 50. napon a búzatermésért adtak hálát. Később pedig ez lett a Sínai-hegyen kihirdetett törvények emléknapja, ami az Egyiptomból kivonulás utáni 50. napra esett.
Az Újszövetségben új rétegekkel gazdagodott az ünnep, hiszen a Biblia szerint
Nagy szélzúgás támadt és lángnyelvek jelentek meg, az összegyűlt tanítványokat pedig elöntötte a Szentlélek (az Atya és Fiú szeretetének végpontja), amitől különböző nyelveken kezdtek beszélni. Ezután Péter prédikálni kezdett, melynek hatására sokan megtértek. Belőlük alakult az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
"a törvény már nem csak kőtáblára van írva,"
hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.
Az egyházi gyakorlatban később a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmai jelképezték, a Szentlelket pedig a galamb.
A pünkösdhétfő egyébként hivatalosan nem egyházi ünnep, de sok helyen, így Magyarországon is munkaszüneti nap.
A pünkösdhöz kapcsolódó európai és magyar népszokásokban a keresztény alapok mellett ősi pogány és római elemek is megjelennek. A Római Birodalomban májusban tartották a florália ünnepét, Flóra, a növények és virágok istennőjének tiszteletére. Így a virágok máig sok népszokásban fontos szerepet kapnak.
Sok helyen a pünkösd a májusfaállítással is összefügg: vagy ekkor állítanak májusfát, vagy ekkor bontják le a május 1-jén felállított szerelmi ajándékot.
"erre utal a „pünkösdi királyság” kifejezés is."
A szokással párba állítható a pünkösdi királynéjárás, amelyben négy nagyobb lány hordozott körbe a faluban egy kisebbet, aki a legszebb volt közülük. Őt királynőnek öltöztették, és rózsaszirmot hullajtva betértek az udvarokba. Énekeltek és termékenységvarázsló mondókákat mondtak, a végén pedig ajándékot kaptak.
Sok pünkösdi népdalban szerepel a pünkösdi rózsa és Szent Erzsébet is – ez összefügghet Szent Erzsébet tiszteletével, akinek legendájában a legismertebb történet a rózsacsoda.
Több hiedelem is kapcsolódik pünkösd napjához. Aki pünkösd hajnalban születik, az szerencsés lesz. Ezen a napon a teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. A hagyományok szerint a pünkösdi eső ritkán hoz jót. De ha ezen a napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.
A pünkösd megünneplése a magyar hívők számára a csíksomlyói búcsúval fonódik össze, melynek eredete még a középkorra nyúlik vissza, a rendszerváltás óta pedig százezreket mozgat meg az esemény. IV. Jenő pápa 1444-ben templomépítést kért a hívektől, cserében pedig búcsút engedélyezett Csíksomlyón. A helyszín 1567-ben lett igazán fontos, amikor a katolikus székelyek itt győzték le János Zsigmond unitárius hadait. Úgy gondolták, a csíksomlyói szűzanya segítette őket abban, hogy megtarthassák a hitüket, így minden évben hálát adtak neki.
2008-tól Budapestről minden évben különvonat indul Székely Gyors néven a csíksomlyói búcsúba.
"A 2015-ös búcsún körülbelül 250 000 zarándok vett részt"
Idén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki irodaigazgató-helyettese, Monostori László az M1 szombat reggeli műsorában azt mondta, hogy Pünkösdkor nemcsak az egyház születését és a szentlélek kiáramlását, hanem az önzetlenséget és a nyitottságot is ünnepeljük.