2017 01 17 Új elnököt választ az Európai Parlament
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó az Egyéb magyar kategóriába van besorolva.
Ezután a liberálisok és a többi frakció is ugyanígy tett – jelentette az M1 helyszíni tudósítója. Az indokuk az volt, hogy ha az Európai Néppárt adja majd az EP elnökét, akkor aránytalan jobboldali hatalomkoncentráció alakul ki az Európai Unió intézményeiben. (híradó.hu)
Új elnököt és vezetőket választanak holnap az Európai Parlament élére. Az EP-képviselők a strasbourgi plenárison döntenek arról, ki váltja Martin Schulzot az elnöki székben, valamint megválasztják a 14 alelnököt és az 5 questort. Utóbbik a képviselőket érintő adminisztratív- és pénzügyekért felelős személyek.
Az elnöki székért bármelyik képviselő indulhat, amennyiben egy frakció vagy a képviselők 5%-a, azaz harmincnyolcan támogatják indulását. Hét EP-képviselő jelentette be indulását. A szavazás reggel 9 órakor kezdődik, titkos, a képviselők az ülésterem közepén elhelyezett urnába dobják szavazatukat. Az a jelölt lesz az elnök, aki megkapja az érvényesen leadott szavazatok többségét, vagyis az 50%+1 voksot. Ha az első körben egyik jelölt sem kapja meg a szükséges mennyiségű szavazatot, második kört rendeznek.
Miért most választ elnököt az EP?
Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, alelnökök, quaestorok és a szakbizottsági elnökök mandátuma azonban két és fél évre szól. A választást a parlamenti ciklus elején és közepén rendezik.
Kiből lehet elnökjelölt?
Bármely képviselő indulhat az elnökválasztáson, amennyiben egy frakció vagy a képviselők 5%-a, azaz harmincnyolcan támogatják indulását.
Hét EP-képviselő jelentette be, hogy indul az elnöki posztért:
Eleonora Forenza (baloldali, olasz)
Jean Lambert (zöldpárti, brit)
Gianni Pittella (szocialista, olasz)
Laurenţiu Rebega (ENF, román)
Helga Stevens (konzervatív-reformer, belga)
Antonio Tajani (néppárti, olasz)
Guy Verhofstadt (liberális, belga)
Piernicola Pedicini (EFDD, olasz) január 11-én visszavonta a jelöltségét, de a szavazás előtt még további EP-képviselők csatlakozhatnak a jelöltekhez.
Hogyan zajlik az elnökválasztás?
A szavazás január 17-én, kedden reggel 9 órakor kezdődik, titkos, a képviselők az ülésterem közepén elhelyezett urnába dobják szavazatukat.
Az a jelölt lesz az elnök, aki megkapja az érvényesen leadott szavazatok többségét (50%+1). Az üresen leadott vagy rontott szavazatok érvénytelenek.
Ha az első körben egyik jelölt sem kapja meg a szükséges mennyiségű szavazatot, második kört rendeznek, amelyben a korábbi jelöltek mellett új jelöltek is indulhatnak. A szabályok ugyanazok, mint az első körben. Amennyiben szükséges, harmadik körre is sor kerül ugyanezekkel a feltételekkel.
Ha még ekkor sem sikerül megválasztani az elnököt, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével negyedik kört rendeznek. Az lesz az elnök, aki több szavazatot kap. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt lesz az elnök.
Melyek az elnök feladatai?
Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szervei munkáját, valamint a plenáris vitákat. Ő képviseli az Európai Parlamentet, az Európai Tanács találkozói előtt ő ismerteti a Parlament álláspontját a napirenden szereplő témákról.
Az elnök írja alá az EU végleges költségvetését, és a Tanács elnökével közösen szignálja az elfogadott jogszabályokat.
Hogyan választják az alelnököket?
Az alelnököket az elnökjelöltekhez hasonlóan jelölik, és az elnökválasztás után választják meg őket titkos szavazással. Az alelnökjelöltek neve közös listán szerepel, az EP-képviselők tizennégy személyre szavazhatnak.
Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a tizennégyet, újabb szavazást tartanak. Ha szükséges, harmadik kört is rendeznek, amelyben relatív többség is elegendő az alelnökök megválasztásához.
Ha csak tizennégy jelölt van, akkor közfelkiáltással választják meg őket, rangsorukról szavazással döntenek.
Kik a quaestorok és mi a feladatuk?
Január 18-án, szerdán az öt quaestort az alelnökökhöz hasonló módon választják meg. Ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív- és pénzügyekért. (europarl.europa.eu)
Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, alelnökök, quaestorok és a szakbizottsági elnökök mandátuma azonban két és fél évre szól. A választást a parlamenti ciklus elején és közepén rendezik.
Kiből lehet elnökjelölt?
Bármely képviselő indulhat az elnökválasztáson, amennyiben egy frakció vagy a képviselők 5%-a, azaz harmincnyolcan támogatják indulását.
Eleonora Forenza (baloldali, olasz)
Jean Lambert (zöldpárti, brit)
Gianni Pittella (szocialista, olasz)
Laurenţiu Rebega (ENF, román)
Helga Stevens (konzervatív-reformer, belga)
Antonio Tajani (néppárti, olasz)
Guy Verhofstadt (liberális, belga)
Hogyan zajlik az elnökválasztás?
A szavazás január 17-én, kedden reggel 9 órakor kezdődik, titkos, a képviselők az ülésterem közepén elhelyezett urnába dobják szavazatukat.
Az a jelölt lesz az elnök, aki megkapja az érvényesen leadott szavazatok többségét (50%+1). Az üresen leadott vagy rontott szavazatok érvénytelenek.
Ha még ekkor sem sikerül megválasztani az elnököt, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével negyedik kört rendeznek. Az lesz az elnök, aki több szavazatot kap. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt lesz az elnök.
Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szervei munkáját, valamint a plenáris vitákat. Ő képviseli az Európai Parlamentet, az Európai Tanács találkozói előtt ő ismerteti a Parlament álláspontját a napirenden szereplő témákról.
Az elnök írja alá az EU végleges költségvetését, és a Tanács elnökével közösen szignálja az elfogadott jogszabályokat.
Az alelnököket az elnökjelöltekhez hasonlóan jelölik, és az elnökválasztás után választják meg őket titkos szavazással. Az alelnökjelöltek neve közös listán szerepel, az EP-képviselők tizennégy személyre szavazhatnak.
Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a tizennégyet, újabb szavazást tartanak. Ha szükséges, harmadik kört is rendeznek, amelyben relatív többség is elegendő az alelnökök megválasztásához.
Ha csak tizennégy jelölt van, akkor közfelkiáltással választják meg őket, rangsorukról szavazással döntenek.
Január 18-án, szerdán az öt quaestort az alelnökökhöz hasonló módon választják meg. Ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív- és pénzügyekért. (europarl.europa.eu)