Fenn a hegyen, kis házábanéldegélt egy remete.Magányos volt, - kérdezhetnéd -vajon boldog lehet-e?Egyszer, régen elmenekült,elvesztette a hitét.Nem hitte, hogy élő ember,visszaadja neki még...Fenn a hegyen nagy hó hullott,hófehér lett a világ.A közeli falucskábanbezárták az iskolát.A gyerekek öröméhezmegvolt minden, ami jó.Szabadidő, jó barátok,és vastag hó takaró.

Amikor kigyúlnak a karácsonyi fények,együtt kell dobbanni az emberek szívének.Szóljon idén arról minden mese, ének:- varázslata van a szív szeretetének.minden ember legyen örömmel megáldott,mosollyal vidíts fel, szóval, öleléssel,tiszta érzésekkel, mit szívedbe vésel.Teremts egy szeretőbb, élhetőbb világot,amilyet az ember eddig még nem látott.

Megnyíló szívvel, szeretettelköszöntsön rád karácsony éj.Legyen vidám, boldog az ember!Az élet szép! Nem kell, hogy félj!Álmodj magadnak bármi szépet,Amire vágysz, tiéd lehet!Képzeld magadba azt a képet:már meg van, s "fogja két kezed".Sose hidd azt, hogy neked nem jár,amire vágysz, megkaphatod.Ne hidd szerencse reád nem vár,mert ezzel azt csak eltolod.

Az angyalok nem csak az égben élnek!Itt lent is. Köztünk. Életünk legszebb napjaitöltöztetik fel ünnepi díszbe.Hárfáikon lágy dallamot zenélnekmely, megrezgeti lelkünknek húrjait,boldogságot lopva mélyen a szívbe.Angyal lehet, az aprócska gyerek,Mert megsajnálod, mikor pityereg.