|
|
Keresés - szent korona
-
A baromfiak
Őseink belső-Ázsiában is, Közép-Ázsiában is és további átmeneti szállásterületeiken is ismerték és tartottak baromfit, hiszen környezetük is tartott és sírjaikban is ott vannak az útravalónak adott ételek között a csirkecsontok és a tojáshéjak. Hogy hoztak-e magukkal azt eddig nem sikerült bizonyítani.
Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
-
Heltai Gáspár - Krónika az magyaroknak dolgairól
Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól [*] Mint jöttek ki a nagy Scythiából Pannoniában, és mint foglalták magoknak az országot, és mint bírták azt hercegről hercegre és királyról királyra nagy sok tusakodásokkal és számtalansok viadaljokkal, melyet Heltai Gáspár megírta magyar nyelven, és ez rendre hozta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből és egyéb históriás könyvekbő...
Irodalom » Rendületlenül » Anjouk és Hunyadiak kora
-
A kb. 1100 éves bodrog-alsóbűi felirat, fúvóka
A Somogy megyei Bodrog-Alsóbűn, vasolvasztó műhely feltárása közben került elő egy cserép fújtató külső peremének 6,5×5,5 cm-es darabja.
Rajta olyan rovásjelekkel, amiket a kiégetés előtt karcoltak bele tűhegyes eszközzel.
Nincs elfogadott olvasata.
Deák Dezső szerint:
„HIONASZeK NePeNeK” vagy „HIONASZÉK NÉPÉNEK”.
Hungarikumok » Ősmagyar népművészet » Rovásírás
-
Marjalaki Kiss Lajos: Történeti Tanulmányok
Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében.
Történelem
-
A lándzsa és más fegyverek
- A lándzsa a közelharc félelmetes fegyvere volt. Két méter hosszú fanyelük elporladt, de 20-40 cm hosszú vashegyük honfoglalóink sírjából előkerült. Lándzsáinkról VI. Bölcs León császár is megemlékezik Taktika című művének XVIII/49. részében. Őseink lándzsájának két típusa volt: 1.
Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
-
Rezi vára
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. Helyén a vaskorban egy erődített telep volt. Elsőként egy 1236-os dokumentumban említik Rezi községet zalai várföld néven. Majd egy 1255-ös feljegyzésben várjobbágyok földjeként tűnik fel.
Rezi első világi birtokosának a Tomaj nemzetség Lesence-Tomaji ágából való Jaak (egyes forrásokban Csák) fia II. Tibát tekinthetjük.
Régiók » Varaink, kastélyaink
-
Szent István Király intelmei Imre Herceghez
Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságok...
Irodalom » Rendületlenül » Árpád-házi királyok kora
-
kabaré - kvintett
kabaré ókori nomád nép szórakozóhelyén kiénekelt zenei hang kabáthajtóka Pedál a felsőruhán. kabóca a "kis Kabos" lányunokája kacagány nevetséges felsőruházat kafferbivaly nagyon erős feketekávé kajabál zajos, svédasztalos parti kajak, kenu egzotikus állatok, a jak és az emu vízben élö rokonai. kajak, kenu egzotikus állatok, a jak és az emu vízben élö rokonai.
Nyelvi érdekességek » Szótár » Félreértelmező szótár
-
A szüret (videó)
A szüret a parasztgazdaságban nagyon fontos esemény.
Általában a falubéli gazdák segítettek egymás szőlőjében a szüretelésnél, illetve bérmunkásokat is alkalmaztak. A házigazda a szüretelőket megvendégelte, annak befejeztével pedig szüreti bálokat is tartottak. Szokásban voltak bizonyos szüreti mulatságok is, természetesen a munkák utolsó napján az ún. végzéskor.
Magyar konyha » Hagyományok » Szüret
-
Országház (360° panorámás virtuális túra)
Az Országház nemzeti büszkeségünk, államiságunk jelképe, Budapest egyik legnagyobb, legszebb és legismertebb épülete. Otthont ad az Országgyülésnek és intézményeinek, ezért Parlamentnek is hívják. Úgy terül el a Duna parton, mintha mindig is ott lett volna, noha alig több mint száz éve épült.
Hungarikumok » Épített örökségünk
|
