Bíró László József


Bíró László József

(született: Schweiger László József, Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24.) a golyóstoll feltalálója. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az Ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

A golyóstoll feltalálója Bíró (született Schweiger) László József 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Édesapja, Schweiger Mózes Mátyás hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. A családnév Bíró-ra változtatását a magyar királyi B.M. 1905. február 11-én 13435/III.b. sz. alatt kelt rendelete engedélyezte. 1938. augusztus 20-án Bíró László áttért az evangélikus vallásra.18 éves kora előtt besorozták katonának az első világháborúba, ahonnan barátaival együtt megszökött.

A háború után a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán kezdte tanulmányait, de rövid idő után megszakította azokat. Különleges egyéniségének, sokoldalúságának bizonyítéka, hogy nyughatatlan ifjúkorában a legkülönbözőbb foglalkozásokban próbálta ki képességeit: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, de volt grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök, vámügyintéző, érdekelte a festészet meg a szobrászat és nem utolsó sorban a találmányok.

Az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt.

Újságíróként 1932-1934 között a kortárs magyar művészeti folyóirat, a Hongrie-Magyarország-Hungary főszerkesztője, ezt követően az Előre című hetilap munkatársa volt.

Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. A megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben először fivére, György és barátja, Gellért Imre segítette, anyagi főtámogatója volt Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. A cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak.

Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Erre választ kapunk elolvasva Biró önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent "Csendes forradalom"-ban ahol így valott a találmány megszületéséről: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron."

Elõször egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót - ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatott be először - később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Később ugyanezt a megoldást kis méretben is elkészítette, melyet írótollként alkalmazott.

Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége.

A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen "Biro-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A Biró által feltalált golyóstollat, Orwell műveiben például kizárólag a "biro pen" néven említik. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét.

Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. 1938. novemberben újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll" címmel. 1943 június 10-én készültek el az első eladásra gyártott az argentin Eterpen Company nevű cég segítségével került kereskedelmi forgalomba a golyóstoll, azaz ahogyan angolul hívták, a Biro-pen. A kifejlesztett tollat "Eterpennek" nevezték el. A sajtó kitörő örömmel üdvözölte az új találmányt, mellyel majdnem egy évig lehetett írni újratöltés nélkül.

Biro feltalálása elött az első író-toll a tintába mártott madártoll volt.

Szükséges volt a folyamatos írás érdekében meghosszabbítani a két tintába mártás közötti írásra használt időt, valamint megszüntetni a tinta szétfröcskölődéséből adódó szennyeződést, és tökéletesíteni az íróeszköz kezelhetőséget.

- A korai 1800-as években jelent meg az első szabadalom egy olyan tollra, mely magában hordozta a tintát.

- 1884-ben L.E. Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember készítette el az első töltőtoll terveit, mely az elkövetkező 60 év meghatározó íróeszközévé vált. Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp.

- 1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltőtollat. Sajnos a tollak csak elvben működtek, a gyakorlatban nem.

- 1924-ben G. L. Lorenz, Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet “Mungo” néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak.

- 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt.

1938 november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel,Bíró László bejelentett egy újabb szabadalmat. Egy evvel kesobb a németek átvették találmányát, és Exakt néven hozták forgalomba a golyóstollat.

Bíró Lászlónak más jellegû újításai is voltak, mintegy 100 találmányára kapott szabadalmat. .1932-ben autóversenyzési tapasztalatainak nyomán kidolgozza az automata sebességváltót. Szabadalmát eladta a General Motors -nak, akik azonban Bíró tájékozatlanságát kihasználták, s a találmány utáni jogdíjakat sohasem fizették ki neki, csak egy 200 dolláros járadékot. A gyár azonban a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg.

Az angol kormány azért vásárolta meg a golyóstoll szabadalmat, mert a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált.

Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták elõállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben.1939-ban ban olyan egy mosógépet népszerűsített, amelyhez közönséges konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát. "Mesemosó, a tökéletes házi gőzmosógép" szlogennel.

Egy évvel az első magyarországi zsidótörvény megalkotása után, 1939 szilveszteren, családja és saját biztonsága érdekében Párizsba menekült. Épp idejében sikerült elhagyni hazájat, hisz 1939. Január 1-jén megtiltották Magyarországról szellemi tulajdon kivitelét. Egy argentin, Agustín P. Justo, akivel egy jugoszláv fürdőhelyen ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a konzulátuson, ahová vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

Bíró László Argentinaban vált igazán elismertté. 1940-tõl önállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943. június 10-én Argentínában kapta meg. Új hazájában közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett.

Bíró László József 1985. november 24-én halt meg új hazájában, Argentinaban.. 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. január 21. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 4,399 Kategória: Tudósok, feltalálók
Előző cikk: Bay Zoltán Következő cikk: Bláthy Ottó Titusz


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: