Kunszentmiklós-Bösztörpuszta MOGY találkozó a Magyar vagyok lap tagjaival 2012.
augusztus 17-20-ig.
Most második alkalommal találkoztunk ezen a nagy rendezvényen a közösségi lap tagjai, mindenki saját elhatározása és szabaddá tétele alapján.
Aki még nem járt itt, az mindenféleképpen egy pusztaságra gondoljon területileg, ahol igazán nomád módon a saját magunk által hozott sátrakban aludtunk éjszaka.
A tisztálkodás megoldható közösségi helyiségben is, de csak hideg vízzel, saját tusolás a melegen tartott kis tartályos campinges készülékkel is megoldható volt. Mobil WC-k rendelkezésre álltak és nagyon sok vendéglátó egység volt kitelepítve.
Külön-külön sátrak minden szervezetnek meghatározott programmal rendelkezésre álltak, ami időrendi sorrendben következett, mindenki saját döntése alapján hallgatta meg az előadásokat. Mi közvetlenül a Magyar Vagyok nagy sátor mellett voltunk, Lórinak köszönhetően igen jó kapcsolatunk volt a Mónikával és Editkével a MOGY főszervezőivel, ők is sokat segítettek, hogy mi jól érezzük magunkat.
Az itt tartózkodásunk alatt nagy hőség volt, de a mi kis közösségi sátrunk, amit Piponak köszönhetünk, védett bennünket a nagy melegtől.
A csapat magja már tavaly is itt volt. Nem maradhatott el Luci mézes pálinkája, ami igazán itatta magát, és ez volt a belépő minden alkalommal.
Milyen jó érzés volt megint megölelni egymást és találkoznunk személyesen. Külön örömöt jelentett mindenkinek, hogy Ági, aki tavaly nem tudott eljönni itt volt most az egész kis családjával, Enikő is a kedves családjával. Örültünk, hogy megismerhettük Zoli kisfiát Flórikát és kedves feleségét Mihaelát, aki nagyon szimpatikus volt, hogy a magyar nyelvet szépen használta és mindig kifejezte magát nagyon kedvesen. Nagyon hamar a közösség oszlopos tagja lett.
Meglátogatott bennünket Imre a feleségével, és Csabáék is a kis családjával.
Gábor is megkeresett bennünket.
Drága Ferókánk csak egy napra tudott maradni, de ez is nagyon nagy öröm volt számunkra. Ő nagyon kedveskedett a finom füge pálinkájával, igazi füge gyümölccsel és fügelekvárral.
Lacikánk az igazi fotó művészünk is meglátogatott bennünket és több alkalommal elidőzött nálunk, mivel ő meghatározott programokat akart meglátogatni, és ami időhöz volt kötve. A megérkezésünk előtt igen sok feladat várt Lórira, Pipora, akik közösségi, társadalmi munkával biztosították azt, hogy a csapat együtt lehessen és ehhez a megfelelő körülmények meglegyenek. De nem csak a mi portánkon ténykedtek, hanem a létesítmények felhúzásában, megépítésében is szerepet vállaltak.
Szinte mindenki tudta, hogy mi az, amit hoznia kell a közösség számára, igaz előzőleg ez le is volt beszélve itt a magyarvagyok oldalon. Nagyon tetszett mindenkinek a sok kis apróság, sok gyermek volt a közösségünkben, akikkel semmi gond nem volt. Nagyon szépen meg voltak együtt és szinte a hangjukat sem lehetett hallani, mennyit hancúroztak, játszottak.
Az biztos, hogy senki sem maradt éhesen, az itt töltött idő alatt. Az első nap Attila és Heni által készült a finom babgulyás, füstölt csülökkel és a Luciék álltal hozott házi babbal, majd másnap Ági által készített jó zaftos, igazi magyaros lecsót fogyasztottuk el. Lucifer hozott pörkölt alapanyagot, melyben hús darabok, köröm, farok, csülök, bőrős rész volt, ezt a finom pörköltet István a szakács mester készítette el krumplival összefőzve.
A főtt étkek mind külön- külön nagyon ízletesek és finomak volt, nagy sikert aratott a kicsik és a felnőttek számára is. Előkerültek a finom házi sütemények, amit a kicsik pillanatok alatt elhordtak és elfogyott, nem romlott ránk semmi sem. Meg volt a lehetőség a hűtve tárolásra is, Pipo ennek érdekében hozott egy nagy hűtőszekrényt.
Az itt tartózkodásunk alatt nagyon sok jó előadás volt, sok híres emberrel. Lehetett érezni a magyarság összetartását és az egymáshoz tartozását.
Nagyon kellemes meglepetésben is volt részünk, Böjte Csaba meglátogatott bennünket, és meg is kóstolta a babgulyást a vendégeivel együtt. Lucinak a születésnapja alkalmából koccintott is az egészségére, és egészségünkre. Mindenki kezet fogott az atyával és bemutatkoztunk, jó érzés volt ezzel az emberrel találkozni, aki annyira természetes, és nagyon jó humorú egyéniség, igazán sokat tesz a gyerekek érdekében a Kárpát-medencében, a legnagyobb tiszteletet érdemli.
Kint a szabadban rendszeresen a várnál délutánonként történelmi élőképek voltak, sok lovassal, korabeli öltözékben.
Lóri kis műszaki helikopterrel, amit a talajról irányított, nagyon sok képet készített, a teljes területről, rendezvényről. Az apróságok mindig körülötte voltak ilyenkor, mert ez nagyon érdekes volt a számukra, de még nekünk is újdonság számnak számított ez a szerkezet.
A táborhelyünk és közösségi sátrunk mögött volt a gyógyító falu, nagyon sok hasznos tanácsokkal és igazi szakemberekkel. Itt mindig nagyon nagy volt a nyüzsgés. Lóri édesanyja Erzsike és Lóri testvére Imola és kedves párja Tibi -igaz később- elmentek ide a gyógyító faluba, és mikor visszajöttek mindkét fülük kis akupunktúrás tűkkel voltak tele rakva. Lóri ezt nem hagyta ki, rögtön készített egy kis videót és megkérdezte a gyerekeket, felnőtteket , hogy mi a véleményük az egészről. A gyerekek nagyon csodálták, hisz ilyent még nem láttak. . Az akupunktúrás tűket később egy bizonyos idő után kivette a szakember. Kívánjuk, hogy akik ezt kipróbálták váljék egészségükre és használjon nekik. Az biztos , hogy csak jót tehet, mert megfelelő pontok voltak irritálva a tűk által.
A területen a gyerekek számára fantasztikus játszótér volt kialakítva, ahova a gyermekek rendszeresen mentek játszani. Itt lehetett magasról leugrani igazán biztonságos szalma aljzatra, jaj, de tetszett ez a gyerekeknek. Igaz először óvatosak voltak, de egyetlen ugrás után, már nem volt megállás. A legkisebb, a kis Hunorka is megtette ezt az ugrást, és először nagyon meglepődött, de már utána nem volt gond.
A gyerekek számára volt lehetőség fakardozásra, még fa pajzs is volt, igazi vitézként harcoltak egymással. Volt itt nagy kosár, ami ki volt párnázva és itt lehetett a gyerekeknek forgózni, igazán kellemesen. A gyerekeknek ez olyan volt, mint a paradicsom, igazán szerettek itt tartózkodni, alig akartak a kisebbek délután egy picit aludni, de estére aztán mindenki nagyon hamar álomba zuhant. Volt egy aranyos eset, a kis Hunorkát az édesapja altatta ebéd után, közben az apuka fújkálta a kicsi testét, mert nagyon meleg volt, hogy mielőbb el tudjon aludni. Ezt Feró fényképezte le, annyira édes jelenet volt, amikor láttuk.
Ő a legkisebb a gyerekek között Hunorka, hogy milyen gyorsan el tudott tűnni, csak úgy szedte a lábacskáját. Én próbáltam mindig ráfigyelni (persze az anyukája is nagyon figyelt rá), mert olyan kis kedves és huncutka volt, mert ha eliszkolt egy pillanat alatt csak mosolyogva nézett vissza, hogy na, megint sikerült.
Sőt még a fiatal kis magyar vitézeknek az édesapjuk kíséretével, volt arra is lehetőség, hogy a törököket kiűzzék a várból a történelmi élőkép végén. Ennek érdekében ötletesen zoknikba homok volt lőszerként betöltve, és a kis magyar legények, természetes, hogy győztek a kihirdetett csata alatt. Nagy volt a győzelem tudat a részükről.
A felnőttek számára minden este zenés műsor, táncház, együttesek fellépése volt a színpadnál. Volt úgy, hogy csak hajnal felé tértek nyugovóra, tehát ők is nagyon jól érezték magukat. Nagyon sok fénykép, felvétel készült, ami mind igazolja, a társaság valós hangulatát.
Ágiék második éjszaka az egész család egy nagyon komplett jurtában tudtak nyugovóra térni, ahol kényelmesen elfértek. Nekem is előnyöm lett ebből, mert az ő egyik sátrában sokkal kényelmesebben tudtam pihenni.
Második nap délután Heni egy pillanatra eltűnt és mikor visszajött nagy örömmel mondta, hogy 10 kg lisztből kenyeret dagasztott be és kelesztés után nekünk fog hozni egy szép házi készítésű kenyeret. Mikor megláttuk a gyönyörű 3 kg-os kenyérrel, mindenki még melegen neki esett a kenyérnek és pillanatok alatt el is fogyott. Büszkék vagyunk rád Henikém, mert nem éheznénk melletted és nagyon finom volt a kenyér, igazi ropogós, foszlós, amit ma már nem lehet kapni vásárlás alkalmával.
Nagyon jó volt együtt lenni és aki, már itt találkozott egymással személyesen, megint vágyik ide vissza, hogy a csapat együtt lehessen. Szívesen találkoznánk más tagokkal is, de jó lenne jövőre még többen együtt lenni. Lóri még maradt, mert még sok munka várt rá, a felépített sátrakat, létesítményeket le kellett bontani, ő a következő hét vége felé ment csak haza, biztos vagyok abban, hogy Pipo is még sok mindent tett a terület megfelelő biztosítása, rendbetétele érdekében.
Köszönjük szépen mindazon személyek munkáját, akik lehetővé tettétek, hogy a csapat tagjai jól érezzék magukat. Köszönjük a közös étkezések lehetőségét is, a hozzáadott alapanyagokat és azt a munkát, amit a finomságok elkészítése közben nyújtottak.
Jövőre találkozunk ismét.
De jó hogy ilyen szépen összeállítottad a találkozó egyes pillanatait! :-)
Robival együtt néztem végig és nem csak nekem lett könnyes a szemem! :-))))
Alig várom hogy újra összejöjjön a társaság!!!
Jövőre újra ugyan ott! :-)
Puszillak
Köszönjük a pillanatokat amit felelevenítettél nekünk, megható látni, és köszönöm mindenkinek aki ott volt közülünk, hogy támogatta jelenlétével, odaadásával, munkájával a közösséget, ahol együtt jól érezhettük magunkat. Továbbá köszönöm, köszönjük meg a MOGY minden egyes szervezőjének, akik fáradságos, kitartó munkával létrehívták a rendezvényt, lehetőséget biztosítva másoknak és nekünk hogy ott lehessünk. Puszi Mindenkinek.