Gyermekverseim tulajdonképpen Virág unokám gondolatai, kérdései, véleményei az őt körülölelő világról: emberekről, állatokról, tárgyakról, természetről, a hétköznapokról és ünnepekről, a jó és a rossz fogalmáról. Rácsodálkozások a mesékre és a valóságra, válaszok sok kis miértre és titokra. A versikék tükrözik a magyar nyelv játékosságát, sokszínűségét, szépségét, gyarapítják a gyerekek szókincsét, növelik fantáziájukat, humorukat és nevelő jellegűek. Szeretettel nyújtom át kicsiknek, nagyoknak.

 

2012 -

vasárnap, 2012. december 30. 09:56, Nézettség: 1102

Tóth Ágnes Megy az Ó-év, jön az Új Nagy cipője, nagy kabátja, Derékig ér a szakálla. Hátán zsákja, mint a púp, Vajon ki ő, s hova fut? Ő az Ó-év megsúgom, Hogy hova tart nem tudom, De az biztos nem hagy árván, Januárnak első napján Öccse topog házunk táján. Ő az Új év, friss és üde, Piros orra, piros-füle. Kis cipője, kis kabátja, Nem serken még a szakálla.

1 bejegyzés | 1 / 1 oldal