Tóth Ágnes
Megy az Ó-év, jön az Új
Nagy cipője, nagy kabátja,
Derékig ér a szakálla.
Hátán zsákja, mint a púp,
Vajon ki ő, s hova fut?
Ő az Ó-év megsúgom,
Hogy hova tart nem tudom,
De az biztos nem hagy árván,
Januárnak első napján
Öccse topog házunk táján.
Ő az Új év, friss és üde,
Piros orra, piros-füle.
Kis cipője, kis kabátja,
Nem serken még a szakálla.
Zsákjában hoz malacot,
Hoz tizenkét hónapot,
Meglepetés is van benne,
És ha úgy tartja a kedve,
Zsákja alját kikutatja,
s hamarosan megmutatja
Kinek-kinek mit hozott,
Örömöt vagy bánatot.
Jó nagy hanggal kiáltsátok:
Boldog Új Évet kívánok!
S ha ezt hallja megfogadja,
A bánatot otthon hagyja.
