Ima az úr Jézushoz
Ha bánatod van, keresd Jézusodat,
borulj le előtte, sírd el bánatodat.
Ő majd bekötözi vérző sebeidet,
meggyógyítja bánatos szívedet.
Ha nagyon egyedül vagy, már senkid nincsen,
ne félj, mindig veled van az Úr Isten.
Ha nehéz a kereszted nem bírod viselni,
veled van az Úr Jézus, vállaira veszi.
Szegény a házad, mindenki elhagyott,
nézz rá a keresztre, megsegít Jézusod!
Rosszak az emberek, nagyon megbántottak,
gondolj Jézusra, Rá halált kiáltottak!
De mégse keseregj, töröld le könnyedet,
hajtsd Jézus vállára bánatos fejedet!
Ott nyugalmat találsz, békét szeretetet,
amit tőled soha, senki el nem vehet!
Bármit hozzon a sors, azt kell imádkoznod,
legyen meg Szent Atyám a Te akaratod!
Így végezd el imád, egész életedben,
elvezet Jézusod, Atyádhoz a mennybe.
MARADJ A HELYEDEN! ~
Maradj a helyeden
ahol Isten látni akar!
Ő tudja mi használ, s mi fenyeget,
elrejt, ha kell, be is takar!
Maradj a posztodon! Ott a helyed.
Ha elfogadtad, amit ő ígért,
a legjobb dolog: hinni!
Az Ő szent lényét sérti a „miért”,
és a te Igéd: bízni!
Maradj a helyeden, ha fárasztó is,
és a feladat nehéz,
az Úr ismeri szíved titkait,
Ő rád szeretettel néz.
A világ csak kínoz és elárul,
fordítsd el tőle arcod!
Az Úr irgalmán szíved elámul,
csak Őt dicsérje hangod!
Krisztus Megváltód! Ő a Vezéred,
ha nehéz úton vezet,
tanítja az engedelmességet,
s életed boldog lehet!
Ő már előre kiválasztotta,
utad merre vezessen,
lépésről lépésre eléd hozza!
Te maradj a helyeden!
Túrmezei Erzsébet
Uram ne engedd el a kezem,
kérlek, szoríts magadhoz erősen.
Nélküled semmi sem vagyok.
Te veled újra erőre kaphatok.
Vigasztalásért hozzád jöhetek,
mert én rólam mindenki megfeledkezett.
Szememről letörlöd a bánatkönnyeket,
biztatsz engem, hogy erős legyek.
Veled újra talpra állhatok,
segítesz, ha gondban vagyok.
Nem adom fel a harcot, mert mellettem vagy,
ez én nekem biztos menedéket ad.
Jézus az én mesterem,
aki mindenre megtanít engem.
Megtanít, hogyan imádkozzak,
hogyan legyünk alázatosak.
Jézus maga a tiszta őszinte szeretet,
nála nincsen emberségesebb.
Tudja jól, mire van szükségünk,
áldozatokat hozott miértünk, hogy mi élhessünk...
Katalin Lackó
Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Vigyázzatok, hogy el
ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági
gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a
csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és
imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd
bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,34-36
Az egyházi év utolsó napjához érkeztünk, amely nap evangéliuma az előző
napiak gondolatát és témáját folytatva a végső időkről szól. Rövid és
határozott figyelmeztetés hangzik el Jézus részéről. Az evilági örömökben
és teendőkben elmerülő ember nem veszi észre az idők jeleit, Isten
közbelépését, az Úr újbóli eljövetelét. A kegyelem és az üdvösség ideje
most van, az a nap, amiről Jézus beszél, az ítélet napja lesz. Mindenki az
Emberfia elé fog állni, hogy beszámoljon arról, miként használta fel a
neki adott kegyelmi időt, kegyelmi segítséget, és hogyan haladt előre az
üdvösség útján. Jézus nem félelmet akar kelteni, hanem személyes
felelősségünkre szeretne ráébreszteni minket. Azt akarja, hogy a végső
ítéletet szem előtt tartva életünk folyamán helyes döntéseket hozzunk,
olyanokat, amelyek lelkünk javát szolgálják.
Jézusom, add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha csak látnálak!
Add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha valóságban és érzékelhetően
előttem állanál. Engedd, hogy élő közösségben legyek veled, állandóan a
rejtett, de mégis oly élő Istennel. Szívem legbensejébentartózkodol,
életem élete vagy. Értelmem minden gondolata, szívem minden jó törekvése
láthatatlan jelenléted eredménye. Kegyelmed él bennem, s lelkiismeretem
mélyén tisztán hallom hangodat. Jó Mesterem, légy mindig így velem!
Boldog John Henry Newman
Fotó megjegyzések
Kezdjük el magunkat ráhangolni alázattal az irgalmas jóságra !
Ha bánatod van, keresd Jézusodat,
borulj le előtte, sírd el bánatodat.
Ő majd bekötözi vérző sebeidet,
meggyógyítja bánatos szívedet.
Ha nagyon egyedül vagy, már senkid nincsen,
ne félj, mindig veled van az Úr Isten.
Ha nehéz a kereszted nem bírod viselni,
veled van az Úr Jézus, vállaira veszi.
Szegény a házad, mindenki elhagyott,
nézz rá a keresztre, megsegít Jézusod!
Rosszak az emberek, nagyon megbántottak,
gondolj Jézusra, Rá halált kiáltottak!
De mégse keseregj, töröld le könnyedet,
hajtsd Jézus vállára bánatos fejedet!
Ott nyugalmat találsz, békét szeretetet,
amit tőled soha, senki el nem vehet!
Bármit hozzon a sors, azt kell imádkoznod,
legyen meg Szent Atyám a Te akaratod!
Így végezd el imád, egész életedben,
elvezet Jézusod, Atyádhoz a mennybe.
Maradj a helyeden
ahol Isten látni akar!
Ő tudja mi használ, s mi fenyeget,
elrejt, ha kell, be is takar!
Maradj a posztodon! Ott a helyed.
Ha elfogadtad, amit ő ígért,
a legjobb dolog: hinni!
Az Ő szent lényét sérti a „miért”,
és a te Igéd: bízni!
Maradj a helyeden, ha fárasztó is,
és a feladat nehéz,
az Úr ismeri szíved titkait,
Ő rád szeretettel néz.
A világ csak kínoz és elárul,
fordítsd el tőle arcod!
Az Úr irgalmán szíved elámul,
csak Őt dicsérje hangod!
Krisztus Megváltód! Ő a Vezéred,
ha nehéz úton vezet,
tanítja az engedelmességet,
s életed boldog lehet!
Ő már előre kiválasztotta,
utad merre vezessen,
lépésről lépésre eléd hozza!
Te maradj a helyeden!
Túrmezei Erzsébet
kérlek, szoríts magadhoz erősen.
Nélküled semmi sem vagyok.
Te veled újra erőre kaphatok.
Vigasztalásért hozzád jöhetek,
mert én rólam mindenki megfeledkezett.
Szememről letörlöd a bánatkönnyeket,
biztatsz engem, hogy erős legyek.
Veled újra talpra állhatok,
segítesz, ha gondban vagyok.
Nem adom fel a harcot, mert mellettem vagy,
ez én nekem biztos menedéket ad.
Jézus az én mesterem,
aki mindenre megtanít engem.
Megtanít, hogyan imádkozzak,
hogyan legyünk alázatosak.
Jézus maga a tiszta őszinte szeretet,
nála nincsen emberségesebb.
Tudja jól, mire van szükségünk,
áldozatokat hozott miértünk, hogy mi élhessünk...
Katalin Lackó
Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Vigyázzatok, hogy el
ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági
gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a
csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és
imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd
bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,34-36
Az egyházi év utolsó napjához érkeztünk, amely nap evangéliuma az előző
napiak gondolatát és témáját folytatva a végső időkről szól. Rövid és
határozott figyelmeztetés hangzik el Jézus részéről. Az evilági örömökben
és teendőkben elmerülő ember nem veszi észre az idők jeleit, Isten
közbelépését, az Úr újbóli eljövetelét. A kegyelem és az üdvösség ideje
most van, az a nap, amiről Jézus beszél, az ítélet napja lesz. Mindenki az
Emberfia elé fog állni, hogy beszámoljon arról, miként használta fel a
neki adott kegyelmi időt, kegyelmi segítséget, és hogyan haladt előre az
üdvösség útján. Jézus nem félelmet akar kelteni, hanem személyes
felelősségünkre szeretne ráébreszteni minket. Azt akarja, hogy a végső
ítéletet szem előtt tartva életünk folyamán helyes döntéseket hozzunk,
olyanokat, amelyek lelkünk javát szolgálják.
tagjainak: „Figyelmetekbe ajánlom az evangéliumot, amelyet hirdettem
nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. Általa elnyeritek az
üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek” (1Kor 15,1-2). A
holnap kezdődő új egyházi évben is olvassátok, éljétek és hirdessétek az
evangéliumot, hogy elnyerjétek Istentől az üdvösséget!
© Horváth István Sándor
Jézusom, add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha csak látnálak!
Add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha valóságban és érzékelhetően
előttem állanál. Engedd, hogy élő közösségben legyek veled, állandóan a
rejtett, de mégis oly élő Istennel. Szívem legbensejébentartózkodol,
életem élete vagy. Értelmem minden gondolata, szívem minden jó törekvése
láthatatlan jelenléted eredménye. Kegyelmed él bennem, s lelkiismeretem
mélyén tisztán hallom hangodat. Jó Mesterem, légy mindig így velem!
Boldog John Henry Newman