KALAPOT EMELVE KÍVÁNOK  „ÁLDÁS – BÉKESSÉGET” …   Kalapot emelve kívánok Áldás – Békességet”, Minden magyar rendes embernek olyan tisztességet, Amely a másikkal szemben mindig toleráns tud lenni, Magyarságtudatán nem fog sohasem csorba esni, Hazánknak becsületes polgára tud maradni, Szeretetet soha nem fog gyűlöletre cserélni.

            ARANYLÓ TÜZES PARIPÁN… Továbbra is Aggódom Nemzetemért   Aranyló Tüzes Paripán Vágtatok Felvértezve, Mert Sötét Fellegek Jönnek Szél Hátán Nagy Sietve. Be Akarják Borítani Gyönyörű Szép Hazánkat, Városainkat, Falvainkat és a Kis Tanyákat.

                HÓFEHÉRKE MIT TETTÉL A TÖRPÉKKEL…   Hófehérke mit tettél a törpékkel, Kiket némileg, nemileg annyira Kifacsartál, mert hatalmas didikkel, Odacsaltál kényelmes ágyikódra,   Majd felváltva magadra eresztetted A hét törpicseket, akik kimúltak Ágyékod völgyében, mert Teéretted Mindent megtettek, de csak jót szuszogtak,   Mert az összes is kevésn...

                ÉDESAPÁM MÁR HAZAFELÉ MENET VEZETI AZ EGYIK TEHENÜNKET *FEDEZTETÉSRŐL.      Az évek hosszú során már sok mindenről írtama a falusi létem alatti történésekről, a paraszti világ mindennapjairól. Írtam a nálunk tartott aprójószágokról, csirkékről, kacsákról, libákról, nyulakról és a kicsit nagyobb malacokról, disznókról egyaránt.

                A BIZONYTALAN JÖVŐ… Rím és ritmus nélkül szomorúan háborogva.   A bizonytalan Jövő aggaszt engem nagyon, Pedig mindig optimistán néztem előre Még akkor is, mikor erre semmi okom nem volt, Hiszen ami mögöttem van már, az a történelem része Letagadhatatlanul és annak egésze Ami velem és a korosztályommal történt.

                SZERETEM A MÚZSA CSÓKJÁT…   Szeretem a Múzsa Csókját a Magas Homlokomon; Átsegít Előttem Tornyosuló Akadályokon, Amikor Azt Hiszem, az Ihlet Kicsit Késlekedik, De nem Sokáig, Mert Múzsa Csókja Felkerekedik.

              „NEM IS LÁTOK, NEM IS HALLOK, NEM IS BESZÉLEK,”   „Nem is látok, nem is hallok, nem is beszélek,” Harsogják hangosan az olyan „NER” vitézek, Akik a „meztelen király” szindrómát vallják, Szemüket, fülüket, szájukat eltakarják. A külvilágból ők semmit nem érzékelnek, Vezér parancsára falnak is nekimennek.

            AZT IS MONDJÁK, HOGY IVÓ NAPJA VAN MA…    Azt is mondják, hogy Ivó napja van ma, Nem maradhat üresen pohárkája  Akit ilyen névre megkereszteltek Egykor és tejbe vajba fürösztöttek. A felnőtt Ivók azért vigyázzanak, Nehogy a szeszbe belefulladjanak, Gyermek Ivóknak pedig szeszmentesen Kell ünnepelni mosolygós kedvesen.

             ÖTVENNÉGY ÉVESEN  A LÉPCSŐN ÜLVE… Drága Édesapámra emlékezve.   Ötvennégy évesen a lépcsőn ülve, Halvány mosollyal nézett Édesapám A fényképezőgépnek lencséjébe, Ölében ott volt a kedvenc kiskutyám.   Húsz éves voltam akkor, a nevére  Már nem emlékszem ennyi idő után.

                EREIMBEN ÉRZEM TÁLTOSOK VÉRÉT CSÖRGEDEZNI… „Gondolkodom, tehát vagyok!”   Ereimben Érzem Táltosok Vérét Csörgedezni, Nemzetünk Dicső Múltját Nem Akarom Elfeledni.