Déva


Déva

A történelmi Erdély első nagyvárosa a Maros partján, lakossága kb. 77.000 fő.

Látnívalók:

“Magna Curia”
Az épületet, amit Bethlen Gábor építet 1621 –ben barok ellemeket is tartalmaz. A fejedelmi kastély a sétálóutca végén lévő parkban található. Itt élt a 17 –dik században Széchy Mária, aki szépsége miatt kortásai a “ Murányi Vénusznak ” neveztek (később Petőfi, Arany, Mikszáth) is.

Dévai vár hajdani erődítmény az Alsó-Marosmentén, Déva város fölé emelkedő hegyen, 350 m tengerszint feletti magasságban.
Az eredeti vár a 13 -dik században épült. A vár közepén található cellában raboskodott és halt meg Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius egyház alapítója. ( János Zsigmond uralkodása alatt szabadon tevékenykedett, de a késöbbi fejedelem Báthori István Istenkáromlás vétke miatt bezárta).
A Rákóczi-szabadságharcban 1705 novembere és 1706. február 22. között állt ki egy kuruc ostromot.
A Habsburgok minden bizonnyal szerettek erdélyi útjaik során a Maros mentén utazni, mert az 1817-ben erre utazó I. Ferenc császárnak megtetszett a vár és környéke, majd elrendelte a restaurálást, ami 12 évig tartott.
A 48’ as szabadságharcban nem bírt jelentősebb szereppel. Helyőrsége német volt, 160 fő és 3 löveg Kudlich főhadnagy vezetésével. Ezzel az erővel csak Déva lakosait tudták terrorizálni, komolyabb harci cselekményekre képtelenek voltak (legjobb esetben is egy századnak minősültek). Az erdélyi hadi helyzet miatt nem kerültek a frontvonalba, de Bem Észak-Erdély felszabadítása utáni hadműveleteinek útjába került. 1849 februárjában érkezett meg a vár alá Kemény Farkas különítménye, majd a vízaknai vereség után Bem is serege maradékával, de a helyőrség nem adta meg magát, ugyanakkor elfogadta, hogy addig nem lövet a magyar csapatokra, amíg azok nem rohanják meg a várat.
Az erdélyi helyzet azonban március végén stabilizálódott, sőt, Gyulafehérvár és az Érchegység kivételével egész Erdély magyar kézre került. A vár zárolását Forró Elek ezredes vezette 2000 fővel és 6 löveggel 1849 áprilisától. A védők négy hétig tartották magukat, majd – páratlanul előnyös feltételek mellett – május 27-én átadták a várat a magyaroknak (szabad elvonulás, egyhavi zsold a magyar államtól). Ezután egyenesen Temesvárhoz mentek annak védőit gyarapítani.
Késöbb Bem lőszerraktárt rendeztetett be a várban, ami azonban a temesvári csatavesztés után (augusztus 13-án) felrobbant, több mint száz honvéd halálát okozva.
 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. január 7. Szerkesztette: Balázs István László
Nézettség: 1,450 Kategória: Erdély
Előző cikk: Detonáták Következő cikk: Erdély


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: