EZ IS ÉN VOLTAM EGYKOR… Múltidéző önmagamról négy sorban   Ez is én Voltam Egykor Hatalmas Szakállal, Nem Törődve Azzal a „Bélyegző” Világgal, Aki Külső Alapján Ítél és Elítél, Közben Ő Erkölcstelenség Mocsarában Él.   Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Gyula. 2014. 09. 06. Szombat délelőtt 9: 40 U.I. A fénykép 1978 - ban készült

              KASZÁT IS ÖRÖKÖLTEM…   Kaszát is örököltem az Édesapámtól, De még éltében eltiltott a kaszálástól Jó ideig, mert féltette, hogy kicsorbítom, És a kasza hegyét a földbe beleszúrom. Igazsága volt, mert valóban nem születtem Kaszálásra, és nem is volt az erősségem Sokáig, de mikor Apám már ezt nem bírta, A szerszámot örökre a kezembe adta.

            TESTVÉREK! LELKEMBEN NÉMA DÜH HONOL…   Testvérek! Lelkemben néma düh honol. Örökre eltűntek Remény napjai? Testem hangszere ma már arról dalol, Hogy az Őseim elporladt csontjai   Kifordulnak szégyenükben azért, Mert eltékozolták az Országunkat. Új Uraink Modern Júdás garasért Eladták a Megmaradt Hunniánkat.

            TATAY SÁNDOR VÉLEMÉNYE  ÉDESAPÁMRÓL, A PARASZTKÖLTŐRŐL     Édesapám is gyarló földi ember lévén olyan volt, aki szerette azt, ha a Magyar Irodalom Kiválóságai elismerték, hogy van jogosultsága a Parasztköltészetnek és el is ismeri a tevékenységüket.

                AZ ÉLET SZÉP, DE NEM MINDEN...…   Az Élet Szép, de Nem Minden. Ami az Életet is Széppé teszi, a Szerelem. (Nem idézet, hanem a saját hitvallásom 24 éves koromból, de ma is fenntartom)   Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Bakonyszentkirály. 1972    

              HALKAN SÍRÓ HEGEDŰSZÓ… Református Lelkész Nagybátyámra emlékezve   Halkan síró hegedűszó fájón szép, Dallamát lágy szellő hozza most felém. Mikor a vonó lassan húrokat tép, Gyula Nagybátyám képe úszik elém,   Akit életében nem ismerhettem, Mert a betegsége korán legyűrte Krisztusi korban, de itt áll mellettem Úgy érzem, kezében a hegedűje.

PARASZTI MEZŐK KÜLDÖTTE  VOLTÁL ÉDESAPÁM Ma lettél volna 100 éves   Paraszti Mezők Küldötte Voltál Édesapám, Büszke Szép Orcádat Csak Még Egyszer Megláthatnám. Erős Karjaidat, Amivel a Kaszát Fogtad, Aranyló Búzatáblában a Kalászt Arattad Fáradhatatlan, Mert Munkának Meg Kellett Lenni, Hogy a Lisztjéből Kenyeret Lehessen Majd Sütni.

KEDVES BARÁTAIM! Olyan sokan használták már fel ezt a versemet névvel és anélkül is, még saját gondolatként is, hogy most újból felhozom az írásaim közé-:))) Fogadjátok Szeretettel: Bálint   HA SÍRVA ÜVÖLT BENNED A FÁJDALOM…   Ha sírva üvölt benned a fájdalom, Akkor is büszkén mondd azt, hogy vállalom! Ne tűnjön majd el örökre a Remény, Légy kitartó következetes kem...

          A PÁLPUSZTAI ILLATA      „Hajdanában danában”, kezdené a mesélő a kalandjait, de én mégsem ezzel a szándékkal ragadtam tollat, illetve ültem le a számítógépem billentyűzet elé.

              NEM HÓDOLOK BE… Vallomásféle   Nem hódolok be semmilyen divatnak, Magam által kijelölt úton járok. Nem leszek tagja a hátsót nyalóknak, Semmi Hatalomnak nem gazsulálok.   Nem másolok senkit írásaimban, Mert akkor beállnék abba a sorba, Akik feladják, amit hajdanában Megálmodtak még kisdiákkorukban.