KASZÁT IS ÖRÖKÖLTEM…
Kaszát is örököltem az Édesapámtól,
De még éltében eltiltott a kaszálástól
Jó ideig, mert féltette, hogy kicsorbítom,
És a kasza hegyét a földbe beleszúrom.
Igazsága volt, mert valóban nem születtem
Kaszálásra, és nem is volt az erősségem
Sokáig, de mikor Apám már ezt nem bírta,
A szerszámot örökre a kezembe adta.
Egy valamit nem tanultam meg jól sohasem,
A kasza kalapálását, de nem szégyellem,
Mert a parasztok közül sem mindenki tudta,
Sokuk kaszáját Édesapám kalapálta
Átdolgozott aratási nap után este,
Mert erre sem volt minden földműves teremtve.
Mestere nem lettem sohasem a kaszának,
Becsülésem megmaradt paraszti munkának.
Szögre van akasztva az öröklött szerszámom,
Nem kell manapság fenőkövet sem használnom.
Felváltotta már az elektromos fűkasza,
Arra kell vigyázni, a kábelt el ne kapja.
Kését pedig géppel is köszörülni lehet,
Kaszanyél sem töri fel sűrűn a kezedet.
Köszönöm Apám, hogy kaszálni tanítottál,
Minden mozdulatomra féltően vigyáztál.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2014. 09. 05. Péntek délután 17: 50
