Ef Zámbó István 1950. január 3-án született Salgótarjánban Zámbó Béla és Kovanda Klára gyermekeként. 1967-1969 között a kecskeméti Petőfi Nyomda kézi- és gépszedője volt. 1969-1970 között az NDK-ban egy mezőgazdasági gépgyár présgépkezelője volt. 1970-ben a szentendrei kemping éjjeliőre volt. 1971–1980 között a szentendrei Vízművek gépésze volt.

magyar festőművész, rajztanár (1902-1983)   Ecsődi Ákos, iskolánk egykori rajztanára a dunántúli Pusztaalmás – Naszályon született 1902. december 27-én, és 8 éves koráig Almásfüzitőn élt. „Tipikus Kárpát-medencei ember vagyok.

festő, grafikus (Kassa [Košice, CSZ], 1932. július 6.–Kassa [Košice, SZL], 1992. augusztus 24.)   1952-58: Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola, mestere: Vincent Hložník. 1958-59: A Hét c. pozsonyi folyóirat illusztrátora; 1960-64: művészetpedagógus; 1964-tól szabadfoglalkozású képzőművész. 1962-65 között: a Roveń csoport tagja.

ötvösművész, szobrászművész Született Répcelakon, 1928. április 27.-én. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, 1950 – 1955 között.

Égerházi Imre festőművész (1925 - 2001)   Égerházi Imrét már az ezredfordulón az Alföld egyik vezető mestereként tartották számon. Művészete és művészeti szervezőtevékenysége Magyarországon és a határon túl is nagy elismerésben részesült.   Hajdúhadházon született, a XVI. századi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottaként.

E. Lakatos Aranka szobrászművész 1952-ben született. A Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep nívódíjasa, Mezőtúr Pro Urbe-díjasa, egy-egy alkalommal kapott díjat a szolnoki képzőművészeti triennálén, a debreceni országos nyári és a tavaszi tárlatokon, továbbá négyszeres díjazottja a megyei őszi seregszemléknek.

Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért.

Ballagi Mór (eredeti nevén: Bloch Móric, Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a pesti református teológiai akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Ábel Jenő (Pest, 1858. július 24. – Budapest, 1889. december 13.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1882).   1875-től a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult. 1877-ben doktori diplomát szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 1879 után Budapesten gimnáziumban tanított.

Abay Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.) közgazdász, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.   Iskolai tanulmányait Budapesten és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a budapesti tudományegyetem jogi karán.