Csanád


Csanád

Nagycsanád, Marosvár románul Cenad, németül Gross-Tschanad (Raitzisch-Tschanad). Az 1992-es népszámlálás 3943 főt írt össze, ebből 2304 román (58, 4%), 734 magyar (18,6 %), 83 német (2,1 %), 243 roma (6,1 %), 2 szerb és 870 egyéb nemzetiségű. 1

Hajdan Marosvár (Morissenum, Urbs Morisena), így nevezték a mellette elhaladó Maros (Moris, Maris) folyóról. A Csanád (Chenad, Sunad, Chenadinum, Chanadinum) elnevezést Szent-István akaratából Doboka fiának, Csanád vezérnek, Csanád vármegye alkotója és első ispánjának emlékére viseli. A történeti időket messze túlhaladó őshajdan óta szakadatlanul lakott hely – írja róla a Bánság nagy történésze Szenkláray Jenő. Bronzkori létét a talajból kiemelt ásatag leletek bizonyítják. E korban (Kr.e. 513 táján az agathyrzek lakták, kik Hérodotosz szerint a Maros folyó névadói. A dákok és rómaiak alatt már nevezetes gyarmat. A rómaiak után gótok, hunok, gepidák és avarok jártak e tájon, majd végül Glád bolgár-szláv vezér akinek utóda volt Actum, ahogyan forrásaink Ajtony vezért nevezik. Marosvárt a hadi fontossággal bíró ősi vára tette a Tisza-Duna- Maros- és Erdélyköz nevezetes központjává, Csanád vármegye és a csanádi püspökség székhelyévé. írja ugyanő.

Marosvár és vele a Maros-Tisza-Duna-és Erdélyköz 1028-ban került Szt. István hatalmába. Szent Gellértet 1029-1030 táján nevezte ki a király csanádi püspökké. De Gellért 1037-ig a bakonybéli rengetegben tartózkodott, mialatt Csanád ispán Csanád várát a régi alapokon újraépítette. És így még Szent István apostoli kormányzata és Csanád ispánsága alatt mintegy nyolc évig görög hitű szerzetesek végezték Csanádon a lelkipásztori teendőket a keleti egyház szokásai szerint. A nagy egyházszakadás Róma és Bizánc közt még állott be, a két egyház hite egy volt, csak a külső formák különböztek egymástól. Mikor Gellért Csanádra jött. A Keresztelő Szt. János kis templomán kívül más egyházi épület nem volt. Ez a templom mintegy 20 m hosszú, és 12-13 m széles épület volt, körülvéve a cinteremtől, ahova Csanád vezér a nagyőszi ütközetben elesett keresztények tetemeit temette. A templom előtt a nyugatra néző ajtótól néhány lépésnyire, kissé délre állott a baptisterium-kápolna, a most is meglevő keresztelő medencével. A déli oldalon csatorna vitte a vizet a medencébe a keresztelendők lépcsőkön szálltak alá. A lépcsővel szemközt a keresztelő pap foglalt helyet egy alacsony emelvényen. Mialatt Gellért a bakonybéli rengetegben tartózko- dott, Csanád elvégezte a marosvári görög apáttal, hogy neki és szerzeteseinek Oroszlánoson új monostoregyházat épít, a marosvári görög zárdát és a Keresztelő Szt. János templomát pedig a marosi új püspöknek és a vele érkező papoknak adja át. Így lett a régi kis bizánci templom a csanádi püspökség első székesegyháza és egyszersmind Csanád város első parokiális temploma.

A hívek rohamos szaporodása mellett csakhamar szűknek bizonyult a Keresztelő Szt. János templom. Gellért ezért már az első években egy díszes új templom építését tűzte ki célul. E tervét 1042 körül valósította meg. A Szt. György vértanú tiszteletére fölavatott új bazilika építési költségeihez maga István király ezer márkával járult hozzá, s bizonyára Csanád ispán és az egyházmegye többi nemzetségfői sem tagadták meg áldozataikat a szent vállalattól. Az építőanyagot Erdélyből hajókon úsztatták le Csanádra s bocsátották az olasz építőmesterek rendelkezésére. A Szt. György székesegyház volt tehát Csanádnak második parokiális temploma. Sajnos róla semmiféle leírás sem maradt korunkra. Sejtjük azonban, hogy Aba Sámuel 1043 húsvétján ebben a templomban vett részt az istentiszteleten az ország egyházi és világi nagyjaival, és az új székesegyház szószékéről hallgatta Gellért feddő beszédét, midőn vérengzéseit szemére lobbantotta és közeli bukását megjósolta.

E templom tőszomszédságában Gellért püspök a Boldogságos Szűz tiszteletére egy új templomot és monostort építetett. A szűkszavú Gellért-legendából csak annyit tudunk meg, hogy Gellért püspök ezt a templomot jelölte ki magának nyugvóhelyéül, és a monostort az apátokra bízva apátjukká a magával hozott Fülöpöt tette. A legendából az derül ki, hogy a püspök nyugvóhelyéül választott ezen Mária-templom nem lehet egyéb, mint a megtoldott és kibővített: Keresztelő Szt. János temploma a vár közepén fekvő temetőben; valamint hogy a bencések csanádi apátsági anyazárdája sem lehet egyéb, mint a kibővített régi görög monostor, melyből a püspök a székesegyház mellett épült Szt. György monostorba költözött át kanonokjaival. Azért nem történik többé említés a Keresztelő Szt. János templomáról és zárdájáról.

A csanádi romai katolikus templom

A csanádi romai katolikus templom

A Gellért építette székesegyház a tatárjárásig állott fenn a maga eredetiségében. 1241 május végén Csanádot elfoglalta és fölégette Büdzsik tatár vezér. Bulcsu püspök a papsággal együtt elmenekült. Mikor Rogerius váradi kanonok Csanád alá érkezett, már csak füstölgő romokat talált. A székhelyére visszatért Bulcsu, ki az iszonyú veszedelem után még tíz évnél hosszabb ideig állott az egyházmegye élén, az elpusztult székesegyházat és Szent Gellértnek a nép által nagy tiszteletben tartott nyugvóhelyét, a Boldogságos Szűz templomát újra építtette.

I. Gergely vagy I. Antal püspök alatt, 1275-1295 táján a székesegyház megszűnt a köznép temploma lenni s létrejött Csanádon a parokiális intézmény a hívek külön templomával. 1333-ban a pápai tizedszedők jegyzékében Péter van csanádi plébánosnak megnevezve „dominus” jelzővel, mely kitüntetett állapotáról tanúskodik.

A XIV. század első felében két romai katolikus plébánia létezett a csanádi püspök székvárosában. A Szent-Erzsébet-templom a várban és a Szentlélek-templom a vártól távolabb, a városban. Magáról Csanád városáról a tatárjárásig, amikor pusztulásáról értesülünk, nincsenek adatok. Ezt követően a 12. század derekán Bulcsu és Gergely püspökök felépítették a romba dőlt várost.

1278. jún. 19-én IV. (Kun) László király hű kancellárjánál Gergely püspöknél időzött és kunok általi meggyilkolását követően a Szt. György székesegyházban temették el. 1322. május 22-én Károly Róbert, 1366. július 9-én Nagy Lajos, majd 1394. november 13-án és 1436. április 18-án Zsigmond király látogatta meg Csanádot. Hunyadi János, mint a vármegye főispánja és mint országkormányzó többször fölkereste Csanádot. Hosszabb időt töltött itt 1443. január 6- án és 1444. március 7-én, amikor a megyei törvényszéken is elnökölt. Ugyancsak itt találjuk őt 1450. április 16-án s december végén, továbbá 1451. január 4-én. 1455. szeptember 23-án Kapisztrán János is járt Csanádon a török ellen kereszteseket gyűjteni. 1456. decem- ber 9-én V. László király időzött Csanádon. 1459-ben hangácsi Albert püspök és káptalan a várat új körfalakkal, a várost pedig köröskörül sáncokkal erősítették meg a törökök ellen. Gúti Országh Mihály nádor 1462. március 30-án közgyűlést tartott itt Csanád és Temes vármegye nemeseivel ugyanaz év augusztus 17-én pedig Mátyás király érkezett Csanádra a havasalföldi hadi útjában. Albert püspöknek, a Hunyadi-család hű barátjának volt vendége. 1479-ben ismét megyei gyűlés volt Csanád városa mellett. 1495. október 31-től november 3-ig II. Ulászló király tartózkodott Csanádon. János király 1529-ben látogatta meg a várost.2

A csanádi templom oltára és Szt. Gellért kőkoporsója
A csanádi templom oltára és Szt. Gellért kőkoporsója

A csanádi templom oltára és Szt. Gellért kőkoporsója

Szent Gellért, egészalakos szobra a katolikus templom előtt. Magas kőtalapzat, rajta latin felirat. A szent püspöki ornátusban, fején püspöki magas süveggel, kontraposztban áll (a jobb lábán), jobbját a szívéhez emeli, baljában a püspöki botot tartja. Mellette balról kis angyalka lép feléje. Készítője: Huber Josef pesti szobrász (sz. 1777. ápr. 27. Pozsony - ?) I. Ferenc császár temesvári látogatása után emelték, homokkőből (?), Nákó Sándor gróf adományaként.

Gellért püspök szobra

Gellért püspök szobra

Magas talapzatán latin nyelvű felirat van bevésve, késői feketére festésekor sok hibával megtűzdelve:

”HONORI / S. GERHARDI / EPISC. Et. MART./

HOC. MONUMENTUM./ SVB. GLORIOSO /

AVGVSTI. FRANCISCI. / PRIMI. /

AVSTRIAE. IMPERATORIS./ ET. /

APOSTOLICI. HVNGARIAE. REGIS. / REGIMINE: /

EVICTAE. SOLI. PROPRIETATIS. /

PERENNI. DOCVMENTO. FVTVRVM: /

COMES. ALEXANDER. NAKO. / DE NAGY. SZENT. NIKLÓS. (Sic!) /

GENTILITIIS. QVOOVE. IVRIBVS./

PROVIDE./ PROSPECTVM: HABERI. GVPIENS. (Sic!) /

EXSVRGERE IVSSIT. /3

 

http://www.banaterra.eu/magyar/N/nagycsanad/nagycsanad.htm  

Szentkláray Jenő: A Csanádi Egyházmegye Története, első rész, első kötet, Temesvár, Csanádi Egyházmegyei Könyvnyomda, 1898, 663-673. o.

3 Miklósik Ilona: XIX./XX. századi bánsági szobrok, Csanád (Cenad) 

Forrás: Vicze Károly - Temesközi emléhelyek


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. szeptember 28. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 4,264 Kategória: Erdély » Bánát
Előző cikk: Csák (Csákova) Következő cikk: Detta


   







Tetszik 1 Háló Zsolt kedveli
Háló Zsolt




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: