Május, a munka dandárja a kertben


Május, a munka dandárja a kertben

Munka, munka.......

Ha bárkit megkérdeznék, biztosan azt állítaná, hogy a legtöbb munka a kertben májusban van. (meg amikor betakarítunk, meg amikor.......)

Az biztos, hogy ilyenkor van a legkevesebb tétlen nézelődés. Palántázunk, vetünk, gazolunk, kapálunk, permetezünk, az esőt várjuk, a fagyokat nem várjuk, és ez így végtelenségig ismételve, fűszerezve egy kis korai betakarítással.

Mert kezd beérni közben a munka gyümölcse is. Szószerint az eperrel, a saláta lassan elfogy, a retkeket kiesszük és a maradék magot nevel, a zöldhagyma is vészesen vénül.

                                 

Használjuk a növényi ázalékokat, bordói levet. Megelőzésre, előtte kell permetezni, mert pl. paradicsomvészre utólag nem sokat ér.

                                 

Üvegházban az a baj, hogy az uborka a párát szereti, 25-30 fokig én tövenként/nap egy vödör vizet adok nekik, ha ennek fölé megy a hőmérséklet, akkor reggel, este kell a víz. Vízhiány esetén a termés deformálódik, fellép a lisztharmat betegség, ami szinte teljesen leszárítja a leveleket.

                                 

A tápozás elmaradása nem túl baj, annak, aki tudott ősszel trágyázni,. nekem azért kell pótolnom növényi levekkel és tápoldattal a tápanyagot, mert nincs szervestrágyám, csak valamennyi koposzt. Ez önmagában nem baj, ha a talajból fel tudja venni. De a tápanyag felvételének egyik alappillére a víz, tehát bent is kell locsolni.

Az üvegházban nem esik az eső!!!

                                           

Az áprilisban kiültetett paradicsomjaim a lehülést átvészelték, három tő fagyott kissé, de mára azok is szépen hajtanak.

A paradicsom kacsolása már aktuális!

                                

Kiültettem a maradék káposztaféléket is, és a zellereket. A legtöbb káposztafélét lehet, sőt tanácsos mélyebben tenni, a gyökérlégy fertőzés elkerülésére. (Jól be is lehet sározni a szárat). A karalábé kivétel, mert ez nem gyökér, amit eszünk, hanem megvastagodott szárrész. Ha mélyebbre teszed, mint volt, megnyúlik a gumó.

                                 

A paprikák is kilettek palántázva a fagyok után. Inkább későbben szokta, és ebben az évben jól is jártam, mert a lehüléseket bánták volna. A tövükre fűnyesedék került.A locsolásról annyit, mert tudom, sok a gondod a vízzel. Néhány hordó, betárolt esővíz is sok tőre elég. Nekem most kb. 800 liter edényem van, de ez sokáig kitart. Egy 10 literes locsolóval 16 tő palántát tudok meglocsolni. persze később, ha teremnek, akkor ez már nem elég ennyire, de a fejlődésük korai szakaszában sok mindenre elég, akár egy hordó víz is. (Bár esőben, amikor vödörrel hordom egyik hordóból, a másikba a vizet, kicsit idiótának tűnök, de mind meg nem fér a csatorna alá. Próbálom közel tenni, meg slaggal odavezetni a vizet a kerti hordóba a csatorna kifolyó alá tett tölcsérrel:))

Ilyenkor még nem nagyon kell agyon öntözni őket. Hetente kétszer locsolom. Ne szokjanak hozzá!. Ha nagyon meleg lesz háromszor. Ma reggel is egy félóra alatt belocsoltam őket. Így nekem még nem kell barázda. Locsolóval lehet takarással is öntözni. Későbbre meg elkorhad. Talajtakarásnál tényleg olyan vastagság kell, amin nem nő át a gyom. Ha a füvet előtte megszárítod, nem lesz annyira nyálkás az alja. (amúgy nem kell nézegetni, fogdosni:))) Ha átnő a gyom, tegyél rá még valamit.

                                  

A cukkinik is ki lettek ültetve.én inkább palántának nevelem elő. Az a tapasztalatom a kabakosokkal, hogy a palántázott cukkinik, és uborkák sokkal hamarabb hoznak virágokat, mint a helybe vetettek. Míg a helybe vetettek először lombra gyúrnak.

                                  

A rajnai törpe borsó lassan szedhető.A borsónak van néhány kártevője, amely a termést fogyasztja. Fontos tudni, hogy milyen a kárkép, illetve hogyan néz ki a károsító lárva. Ezek szükségesek ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk a károsítót, és ennek megfelelően időzíthessük a védekezést. Ezekhez segítségként a következőket mondhatom: Amennyiben a borsó magjain szemenként csak 1db, szabályos kerek lyuk volt, és a lárvák valóban kukacok voltak (kicsi, kifli alakú, lábatlan) akkor a borsózsizsik károsított. Ez a kártevő virágzáskor rajzik, ekkor szükséges védekezni ellene. Utólagos zsizsiktelenítés néhány napos mélyhűtéssel oldható meg.

Ha viszont a borsóhüvelyek belsejében, szövedéket és szabálytalanul megrágott szemeket talált, és a lárvák valódi hernyók (8 pár láb) voltak, akkor a borsómoly vagy az akácmoly is lehetett a kártevő. Ezek szintén a borsó virágzása idején rajzanak.

Esetünkben a zsizsiket a virág illata vonzza oda máshonnan, ezt erősebb illatú növényekkel el lehet nyomni. (körömvirág, büdöske, de én a borsó között meghagytam az előző évi felmagzott retket is) Azt pedig, hogy a saját, esetleg vett maggal ne kerüljön a földbe, a csávázás megoldja.

A boltban vásárolt magok, legalábbis, amit én használok, gyárilag csávázottak. Ezek nagy része nem erős méreg, ennél több káros hatóanyag hullik az esővel a növényre, így ezek miatt én túlságosan nem aggódom. Azoknak a vegyszereknek, amik főleg állati kártevők elen készülnek az alkalmazását azonban határozottan elutasítom, mert azok tényleg mérgek.

Éréskor van egy válogatószedés, utána sarlóval elvágom a tövénél, kihordom, és szépen nekiülve leszedjük a kertben a csöveket, és kibontjuk. Ha megdől két- három napig nem rohad le az alja. Néhány karó, léc, meg egy tekercs zsineggel tökéletesen meg lehet oldani. Pl az ágyás hosszában két oldalt egy-egy léc vízszintesen, karókkal rögzítve, kb 40 cm magasan. Ezek közé két soronként zsinór kihúzva. A leszurkált lemetszett ágakat én azért nem szeretem, mert a szedéskor összegabalyodik, és nehéz kiszedni közüle.

A retek ilyenkor már tényleg felmagzik. Ebben az időben vethető még a fehér Jégcsap, a Jánosnapi. Június, júliusban a Müncheni sör, és a fekete retek. Dobd ki ami eddig van kint, mert nem lesz belőle semmi. Májustól augusztus elejéig szakaszosan a cékla. Vethető júniusig a zöldbab, és még vethető a csemegekukorica is. Salátákból még vethetők a tépősaláták (pl. Lollo Rosso), Jégsaláta, endívia saláta, Cikória saláta, Radiccio.

                                     

Virágzik a zsálya.Nekem elég régóta van zsályám, elég sok tő, mert teának frissen, és szárítva is rengeteget használunk. A fiatal tövek esetleges elfagyásán, és az öreg ágak természetes elszáradásán kívül soha, semmilyen betegségét nem tapasztaltam. Az idősebb ágak levelei ezüstös színűek, a fiataloké világos zöld, főleg árnyékosabb helyen. (Az orvosi zsályáról beszélünk). Idősebb ágakon, ahogy megy végbe a fásod-ás, a levelek elszürkülnek, később elszáradnak. A zsálya félcserje, ezért fontos a rendszeres visszavágása. Először május közepe, vége táján virágzás előtt, és csak a félfás ágakat, ameddig azok zöldek. Később szeptemberben újra szedhetők a hajtások.

                                      

                         

Érik a bodza is, melyből finom szörp készül. (kb 20-25 virág, 10 liter víz, 2 kg cukor, 50 g citromsav, 1-2 citrom felkarikázva, 2-3 napos állás) Mi fagyasztóban tároljuk, akár fél évig is kitart. (ha van elég:)

                                    

Végül a fenti képen látható palackról: vakondriasztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakond tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem mondom, hogy 1-2 kósza túrás nem volt, de a nagy vész megszűnt.

                              

 

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. április 8. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 3,586 Kategória: Kertészkedés
Előző cikk: Magaságy Következő cikk: Márciusi halaszthatatlan tennivalók

Forrás:
ilkertje.blogspot.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: