A levegő szennyezése


A levegő szennyezése

A tiszta és egészséges levegő az élet elengedhetetlen feltétele. A légszennyezés hatása a klímaváltozás, az ózonlyuk, a savas esők, illetve nagyon sok környezet-egészségügyi probléma.

A légszennyezés folyamata három lépésből áll, ezek a következők:

- Emisszió (kibocsátás): a szennyező anyag levegőbe kerülésének helye, ami lehet konkrét pontforrás (általában egy kémény, vagy kürtő), diffúz forrás (szabadban vagy félig zárt felülettel rendelkező helyen végzett légszennyező tevékenység) vagy mozgó forrás (gépjárművek, repülők, vonatok). Emellett megkülönböztethetünk vonalas (nyomvonalas közlekedési létesítmény) vagy felületi forrást (hulladéklerakó) is. A kibocsátásokat légszennyező anyagok esetében jogszabályok határozzák meg. Magyarországon gramm, milligramm/köbméter mértékegységben van meghatározva, míg egyes országokban az éves kibocsátás mértéke van meghatározva kilogrammban vagy tonnában, amit túllépni nem lehet (ha valaki év közben éri el a kibocsátás engedélyezett mértékét, akkor abban az évben tovább nem üzemelhet).

- Transzmisszió (szállítás vagy szállítódás): a szennyező anyag légkörben való tartózkodása és terjedése, mely során hígulhat, átalakulhat, kiülepedhet (nedves vagy száraz ülepedés) vagy reakcióba léphet más anyagokkal. A transzmisszió függ az anyag fajtájától, reakcióképességétől, a légkör állapotától, a turbulenciáitól, a domborzattól.

- Immisszió: a légszennyezettség mértéke, azaz a kibocsátás során a levegőbe került gázok és aeroszol részecskék koncentrációja. Az immisszió értékelése az érvényben lévő levegőminőségi határértékek figyelembevételével történik.

A légszennyezés legfontosabb forrása a közlekedés és az ipar. A közlekedés során elégetett fosszilis tüzelőanyagokból felszabaduló szén-dioxid és nitrogén-dioxid jelentős üvegházgáz. A szálló por egészségkárosító hatású, könnyen bejut a tüdőbe, ahol lerakódik. A korom, ami a dízelolaj égetése során keletkezik, súlyosan rákkeltő anyag. A felszínközeli ózon több összetevővel (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, illékony szerves szénhidrogének, napfény) együtt szmogot képes okozni, ami szintén légzőszervi megbetegedésekhez vezethet. A közlekedés leginkább környezetszennyező formája a légi közlekedés. Személyre vetítve a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátja ki, és mindezt a légkör felsőbb rétegeiben.

Az ipari tevékenységek légszennyező hatása sokrétű. Az energiatermelés során elégetett fosszilis tüzelőanyagok üvegházhatású gázokat bocsátanak a levegőbe. A különféle felületkezelési technológiák pontforrásokon keresztül oldószereket juttatnak a légkörbe. Ilyen üzemek lehetnek a festékgyártó üzemek, autófényező műhelyek, lakkozó üzemek. A cementgyártás során a korábbi korszerűtlen technológiáknak köszönhetően nagyon sor por került a levegőbe, ami kiülepedett a környező települések házain, épületein, valamint a növények levelein.

A kéntartalmú anyagok égetése során kén-dioxid keletkezik, ami a levegőben vízzel egyesülve kénes-, illetve kénsavat alkot. Ha ez a csapadékkal visszahullik a felszínre, akkor beszélünk savas esőről. A savas eső kémhatása, azaz pH-értéke kisebb 5,6-nél. Jellemző példa a cseh és a német hegyvidék egyes területei, ahol a savas esők hatására nagy területen pusztultak el a fenyő- és egyéb erdőállományok.

Az iparosodás során az emberiség sok új anyagot talált fel és használt tevékenységei során. Ezek egyike a halogénezett szénhidrogének (CFC-k, HCFC-k), melyeket a hűtő- és klímaberendezésekben használtak és használnak manapság is. Amit nem tudtak, és csak később derült ki, hogy ezek az anyagok a légkörbe kerülve súlyosan károsítják a Föld ózonrétegét. Ez a réteg óvja meg a földi élőlényeket a Nap káros ultraibolya sugárzásától. Az ózonlyuk az ózonréteg elvékonyodását jelenti. A pólusok fölött jelentkezik, és leginkább az Antarktisz felett tud kialakulni – itt ugyanis a téli félévben zárt cirkulációs rendszer alakul ki, feldúsítva az ózonbontó anyagokat, amelyek aztán tavasszal megkezdik károsító tevékenységüket. A felismerést követően számos nemzetközi egyezmény hatására ezeknek az anyagoknak a használata korlátozásra került.

A légszennyezés közvetlen hatása a növényekre és az állatokra azok pusztulásával jár. Hosszú idejű kitettség esetén mutációk, rákos megbetegedések léphetnek fel. Az emberre gyakorolt hatásaival a környezet-egészségügy foglalkozik. 

                           

            A légszennyezés hatása - az épületek tetején kiülő szennyező anyagok (Mosonmagyaróvár). 

                                    

            Az ipari és egyéb klímaberendezések sok halogénezett szénhidrogént tartalmaznak.

 

 


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,544 Kategória: Környezetvédelem
Előző cikk: A biodiverzitás csökkenése Következő cikk: A Nap energiája

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: