Archívum

  Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)   Debrecenben született 1773. november 17-én.   Apja Csokonai József borbély-sebész, anyja Diószegi Sára, szűcsmester lánya. 1780-tól a debreceni Református Kollégium tanulója. 1785-ben iskolai gyakorlatként megírja első verseit. Tanára, Háló Kovács József felismeri költői tehetségét.

Zrínyi Miklós (1620-1664)   1620. május 1-jén született a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben.   Édesanyja, Széchy Magdolna korán meghalt, apja, Zrínyi György 1626. december 26-án halt meg. 1621-ben született öccse, Zrínyi Péter. 1626. február 2-án apjuk Pázmány Péter gondjaiba ajánlotta „árva fiait”.

Mikes Kelemen (1690-1761)   1690 (vélhetően) augusztusában született Zágonban.   A régi székely Mikes család református köznemesi ágából származott. Atyja, Mikes Pál, anyja, Árva Torma Éva. Apját 1690-ben elfogják a Havasalföldön, majd vélhetően a következő évben Fogaras várában kivégzik.

  PÁZMÁNY PÉTER (1570-1637)   A mostani magyar olvasó számára talán az egész hazai irodalmi múltból Pázmány Péter a legeslegproblematikusabb nagy alak. Aki előveszi és elolvassa műveit, szakadatlanul hánykódik az ellenszenv és az elragadtatás között. Hiszen ez a bíboros a Habsburgok legelszántabb ügynöke.

Balassi Bálint (1554-1594)   1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.   Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere.

ÉLETRAJZA   1912. április 5.

Tóth Árpád (1886-1928)       Tóth Árpád a Nyugat első nagy nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja végig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága.   1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában. Ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot.

Gyermek- és ifjúkora   Arany János 1817. március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta nevű községében. Apja, Arany György olyan családból származott, amely Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor. Arany János születésekor Arany György és Megyeri Sára már egyáltalán nem fiatal.

Nagy László (1925-1978)   Felsőiszkázon született 1925. július 17-én.   Paraszti család gyermeke. Tízéves korában súlyos betegség támadta meg a lábát, élete végéig járógépet használt. 1945-ben érettségizett a pápai református kollégium kereskedelmi iskolájában. 1946-ban az Iparművészeti Főiskola hallgatója, a Dózsa György Népi Kollégium tagja.

Életrajza   A Nyugat előtt és a Nyugattal együtt Ady jelentette a századfordulón a totális lázadást irodalmunkban; ám ő nemcsak az irodalomban, hanem a magyar glóbuszon is felfordulást akart és hirdetett. Ízig-vérig újságíró volt, de Heine-i ambícióval és Nietzsche-i küldetéstudattal. Személyisége mélyen megosztotta kortársait, híveit és ellenfeleit egyaránt.