Archívum

Almási Gyula Béla (Makó, 1908. október 13. – Hódmezővásárhely, 1976. augusztus 2.) festőművész, grafikus.   Tanulmányait szülővárosában, az állami főgimnáziumban kezdte; tanára volt Juhász Gyula, és szoros barátságot kötött a fiatal József Attilával.

Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. – Budapest, 1919. május 23.), magyar festő, tanár. A müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.

Adler Mór (Óbuda, 1826. május 24. – Budapest, 1902. október 12.) magyar festő. Zsidó származású volt. A magyar úttörő festők egyike. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korá­ban, mint a magyar festők nesztora halt meg.

Ács József (Topolya, 1914. október 14. – Újvidék, 1990. április 3.) magyar festőművész, műkritikus.   Tanulmányait a belgrádi Királyi Művészeti Iskola pedagógia szakán végezte (1938), majd a belgrádi Képzőművészeti Akadémia tanulója 1941 áprilisáig. Mestere: Milun Milunović.

Ács Ferenc (Kolozsvár, 1876. június 16. – Kolozsvár, 1949. szeptember 5.) magyar festő. A nagybányai festőiskola tanulója, Erdélyben 1911-ben kiállítást rendezett impresszionista jellegű képekből.   Festészetet 1893 és 1894 között Székely Bertalannál tanult a budapesti Mintarajziskolában.

A. Tóth Sándor (Rimaszombat, 1904. április 7. – Zalaegerszeg, 1980. október 2.) pápai középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész. Művészi stílusa leginkább a kubizmus jegyeit mutatja.   1922 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd három évet külföldön, Londonban, Párizsban, Berlinben töltött, portrérajzolásból tartotta fenn magát.

Abodi Nagy Béla (Székelyszenterzsébet, 1918. július 13.) magyar festő. Édesapja, Dr. Nagy Géza református lelkész, teológiai professzor, vallástörténész, filozófus volt. Édesanyja Csoma Juliska. Bátyjai Géza és István, húga Julianna. 1924 őszén a család a Kolozs megyei Magyarbikalra költözött.

Budai Nagy Antal (? – 1437. december 10-14 k. Kolozsvár) erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére. Budai Nagy Antal Dióson élt (Kolozs vármegye). Családja az erdélyi Nagybuda (Bodonkút) helységről kapta a nevét. Katonaként részt vett a huszita háborúkban, Csehországban, ott ismerkedett meg először a huszitizmussal és az újfajta harcmodorral.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől.

Hernád völgye-Felvidék A szlovákiai magyarok története Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.