Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért.
(Budapest, 1890. április 20. – Castelnuovo, Olaszország, 1915. október 13.) olimpiai ezüstérmes úszó.
Tizenhat éves korától a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club), 1908-tól a MAC (Magyar Atlétikai Club) úszója volt. A korszak egyik legeredményesebb magyar középtávúszója.
Budenz József (Rasdorf, Németország., 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Balló Mátyás
(1844-1930)
Liptószentmiklóson született 1844. november 30-án. Vegyészeti tanulmányait a bécsi egyetemen és a zürichi műegyetemen végezte. Hazatérve egy ideig a műegyetemen volt tanársegéd, majd 1871-ben a pesti belvárosi főreáliskolában lett a kémia tanára.
(Szokolya, 1673. – Drezda, 1757. augusztus 6.) a barokk kimagasló magyar portréfestője.Korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni A. Scheitz híres német festőtől. A francia arcképfestők közül különösen Larguilliere stílusa volt hatással fejlődésére.
Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15. vagy 13.): erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője.
Németh Rudolf alkotóművész vagyok. 1970 májusában születtem Budapesten. A legkülönfélébb emberekkel találkoztam már életem során. Sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon miért szántam rá magam arra, hogy festészettel foglakozzam hiszen van ennél jóval jövedelmezőbb tevékenység is.
Pósa Ede a Magyarkanizsa melletti Völgyesen született 1947-ben.
A szabadkai Építészeti Középiskola befejezése után Zentára költözött, ahol tagja lett az ottani művésztelepnek, a szabadkai "Q" csoportnak, valamint a belgrádi "Djura Jaksic" képzőművészeti csoportnak.
Tanulmányait az Újvidéki Tanárképző Főiskolán folytatta Ács József festőművész felügyelete alatt.
(Šibenik, 1551. (1540?) – Velence, 1617. február 27.). Verancsics Fausztusz neves dalmát család sarja, horvát-magyar történetíró, főpap, diplomata, humanista tudós. Nagybátyja, Verancsics Antal esztergomi érsek volt. Életének és tevékenységének jelentős része Magyarországhoz kötődik.
