(Bechagergorium, Bechegregor, Beche et Gregorii, Bechegerger)

Becsegergely nemzetség, amelyet Kézay Simon tévesen állít francia eredetűnek. A Becsegergely nemzetségek az ország számos megyéjében (Fejér, Komárom, Bihar vármegye, stb.) voltak birtokaik. A nemzetségnek Bihar vármegyében Sarkad volt fő birtoka, honnan birtokai az Erdőháton mélyen benyúltak Zarándba. E nemzetség bihari ágából származott Elvin váradi püspök (1189-1200). A nemzetség bihari ágának tagjai a Pétermonostora és Dénesmonostora feletti kegyúri jog és a Taman nevű helység miatt pert folytattak egymással, de 1258-ban e tárgyban megegyeztek egymással.

A nemzetség ezen ágának tagjai 1298-ban Bályog nevű birtokukat eladták Hegun fia Lászlónak. 1305-ben a nemzetség két ágra szakadt:

-A Bethlen-ág-ból származott az Almakeréki, a betleni Bethlen, az Apafi, a Léti és a Tóti család. (III. János 1258)

-A Somkeréki-ág-ból pedig a Nemegyeri, a Somkeréki és a Virágosberki család.

Egyes tagok:

Both 1258 előtt

Demeter: II. Dénes 1258, I. Erne 1258, III. Lőrincz 1258. szenternei prépost.

Péter: III. Dénes 1267.

Feltételezhető, hogy a Becsegergely nemzetség egyik különvált ágát nevezték Dorozsma nemzetségnek.