Történelem - Korok

   

Árpádház-kora
A kort a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről nevezték el Árpádkornak az Ő leszármazottai alapítják meg a Magyar Királyságot. A honfoglalást követően 900-tól Árpád eltűnik a forrásokból, innentől Gézáig terjedő időszak hiányos.
Vegyesházi királyok kora
Az Árpád-ház kihalását követő évszázadokban a magyar nemesség kénytelen volt idegen európai uralkodóházak uralkodóit elfogadni trónján. Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük vegyesházi királyok korának, ebben az időszakban egy dinasztiának sem sikerült olyan tartósan megszereznie a magyar trónt, mint előtte az Árpád-háznak.
 
Az 1301 és 1386 közötti korszak neve Magyarországon, amely a francia eredetű nápolyi Anjou-dinasztia magyar ágából származó három (I. Károly, I. »Nagy« Lajos, Mária) és a nápolyi ágból egy (II. »Kis« Károly) király uralkodását foglalta magában. Rajtuk kívül a korszak elején a cseh Přemysl (Vencel) és a bajor Wittelsbach dinasztia (Ottó) egy-egy tagja volt még király.
Hunyadiak-kora
A Hunyadiak kora az 1440 és 1490 közötti korszak Hunyadi Jánosról és fiáról, Mátyásról kapta nevét, s három király: Habsburg V. László, Jagelló I. Ulászló és Hunyadi I. Mátyás uralkodását foglalta magába.  1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel királyt.
Jagelló-kor
Az 1490 és 1526 közötti korszak neve Magyarországon, ami­kor a Jagellók cseh–magyar ágából származó két király, II. Ulászló és II. La­jos uralkodott. A dinasztia választással került a magyar trónra. Tudatos bé­kepolitikát folytattak.
Zsigmond-kor
Nagy Lajos halála után a leánya, Mária örökölte a trónt. A főúri pártok között polgárháború tört ki a Mária férjjelöltjei, a leendő király személye miatt. A harcokból a Luxemburgi-ház támogatói kerültek ki győztesen. Luxemburgi Zsigmond, IV. Károly német-római császár fia 1385-ben érkezett Magyarországra, ahol feleségül vette Máriát.
Zöldmezőjegyzők
Hiába jött Ráday az 1800-a évek végén kemény megtorlással a bűnözők ellen a lopás sorozat mégsem szűnt meg csak új berkekbe, kifinomultabb módszerekbe terelődött.
Kinézerek
Így hívták a Ráday korszak utána azokat az embereket, akik a pásztorkodásból kiestek így a megélhetés miatt úgy döntöttek, hogy házásó emberek javára kémkednek. A házásókkal lepaktálva, megegyezve vagy pénzben vagy részesedésben a kinézer messze a lakóhelytől idegen lehetőleg kétszobás tanyákat térképezett fel.
Tájfelnézők és sullogók
Tájfelnézőkre a parasztoknak volt szükségük a századforduló idején, pénzért cserébe a pusztákon kikémleltették velük a tanyabeliek számát, erejét, a gazdák adakozókedvét, mekkora a szérűben a rakomány. A jó tájfelnézőt mindig jól tartották hiszen pontos megbízható információval látta el a parasztokat arról mit hol és mennyiért lehet venni.
Aba nemzetség
Nemzetségek
A legrégibb magyar nemzetségek egyike, mely minden valószínűség szerint Aba Sámuel királytól ered. E feltevést támogatja az a körülmény, hogy a sári monostor kegyurasága, mely monostorban temettetett el a krónikák tanusága szerint Aba Sámuel, az Aba nemzetség Csobánka ágát az alapításjogánál fogva megillette.

61 cikk | 1 / 7 oldal