|
|
Keresés - pap gábor
-
-
Zsuffa Sándor: A finnugor-elmélet megdöntése
Miután a Habsburg-dinasztia, de főleg a bécsi kamarilla, a császár tanácsadó testülete a magyarsággal szemben mindig rosszakaratú volt, a finnugrizmus harmadik korszak eseményeinek kezdetét legalább az 1703-ban kezdődő, II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc leveréséig, az 1711. évi szatmári békéig kell előre helyezni.
Történelem
-
A magyar önismeret útja
Az ősidők homályából egy lovasember alakja bontakozik ki szemeink előtt, amint a volgamelléki pusztán nyugodtan áll és figyel... Nyugodt; nem fél és nem képzelődik ... a messze pusztai képeken és erős világításban edzett szeme mindent világosan lát, amit emberi szem egy pontról láthat... A többiekért vigyáz és el van szánva mindenre...
Irodalom » Mi a Magyar? » A magyar önismeret útja
-
Bejó Gábor - Ez maradt csak
Nézd, a hajnal jéghideg kezével tépi ketté álmomat. Szememből elűzve a képet a színeket, az arcodat. S a néma csönd, ez marad csak súlyos emlékkép csupán bennem reggel ébredéskor egy túl hosszú éj után. De szemem lehunyva most is előttem az az álom forog így születnek a papírra vetve ezek a lopva írt sorok.
Irodalom » Szeretni tehozzád szegődtem » Kortárs
-
A magyar őstörténetről
Mesterházy Zsolt Útjelzők a magyar ókor történetének kutatásához
„A magyar ókor kérdéskörével behatóan foglalkozom néhány éve. Nem remélt összefüggések tárultak fel előttem, műveltségünk elemeit ma már nemcsak keleten, de nyugaton egyaránt észlelem olyannyira, hogy táguló figyelmem használható történeti adatok birtokába juttat.
Hungarikumok » Magyar kincsek, egyetemes értékek » Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
-
Ezerkilencszázharminckilenc
Szigethy Gábor előszava
Ady Endre öklével verte az eget: Uram... mit ér az ember ha magyar? Nem kérdezte: ki a magyar? – s azt sem: mi a magyar? Azt akarta tudni, mennyit ér élete, halála annak, akit a sors magyarrá tett, aki anyjától magyar szót tanult, akit emberré ezer év magyar történelme formált.
Irodalom » Mi a Magyar? » A magyar jellemről
-
-
A magyar népek őshazai hitvilága
Az őshazai magyar népek vallásra vonatkozó kifejezései közül az ókori történet különféle nemzetiségű kutatói már sokat elolvastak, de azok pontos értelmét kellő nyelvismeret hiányában a legtöbb esetben nem tudták megállapítani, így a lényeg sok esetben rejtély maradt előttük.
Történelem » Irodalom » Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
-
Az ősi magyar írás kutatása
Krónikásaink hagyománya írásunkat "hun" vagy "szkíta" írás néven emlegetik. Kézai Simonnál a XIII. században "a székelyek betűiről" olvasunk. Kálti Márk, majd a Bécsi Krónika a XIV. században azt írja, hogy "a székelyek, akik a szkíta betűket még nem felejtették el, nem papírra írnak, hanem pálcákra rónak, kevés jellel sok értelmet fejeznek ki".
Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
-
Ásztai Csaba
1948 Január 21-én született Debrecenben. 1959 Édesapja elviszi a városi képzőművészeti körbe, ettől kezdve folyamatosan foglalkozik képzőművészettel. Tanárai a szakkörben Veres Géza, Berki Nándor, majd 1962-től Bíró Lajos és Félegyházi László.
1966-71 A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanul és szerez gépészmérnöki diplomát.
Magyar hírességek » Képzőművészek » Festőművészek
|
